Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
140 Közigazgatási Döntvénytár. (Kereskedelemügyi miniszter 1916. évi február 23-án 91. sz. határozata.) S. A. budapesti cég által a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 26182. sz. alatt letelt «H.» a 26183. sz. a. letett «J.» 26185. sz. a. letett «H. U.» 26186. sz. a. letett «J. A.» betűvédjegyektől az oltalmat az 1890:11. tc. 1. §-a és az 1913: Xfí. tc. 2. és 3. §-a alapján megtagadom és a fölhívott törvény 21. §-ának d) pontja alapján azoknak törlését rendelem el. Ellenben a 26184. sz. a. letett «H. J.» a 26187. sz. a. letett «S. A.» és 26188. sz. a. letett «A. S.» védjegyeknek az árujegyzékben (VI. csoportban fölsorol!) keserűvízre korlátozott lajstromozását elrendelem, — a többi árúra nézve ezen védjegyektől is a fönt íölhozott törvényes rendelkezések alapján az oltalmat megvonom és azoknak a törlését rendelem el. Indokok: A letett védjegyek kizárólag a rendelkező részben íölsorolt belükből állanak és valamennyi az árújegyzékben fölsorolt ásványvizek, gyógyszerészeti termékek, gyógyszerészeti készítmények (keserűvízből készített készítmények) gyógyszerészeli árúk, gyógyszerészeti cikkek, hashajtó szerek, hashajtó hatású gyógyszerek, hashajtó hatású vegyiszerek, hashajtó hatású termékek, keserűsó, keserűvíz, pasztillák, vértisztítószerek, vegyi termékek és vegyi készítmények oltalmára tétetett le. A szavaknak és a számjegyeknek, mint a megkülönböztető erőt nélkülöző jelvényeknek lajstromozását megtiltó 1890:11. tc. 3. §-ának 2. pontjában foglalt törvényes rendelkezést az 1913 : XII. tc. 3, §-a hatályon kívül helyezi ugyan, de azzal a korlátozással, hogy az ilyen jelvények megkülönböztető képességének elbírálásánál figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen pedig a védjegy használatának időtartamát. E korlátozásból megállapítható először az, hogy a törvényhozás a betűk és számjegyeknek a megkülönböztető képességet nélkülöző jellegük tekintetében a korábbi — s a forgalmi fölfogásnak megfelelő — elvi álláspontját általánosságban föntartja; — viszont oly esetekben, amidőn az ily jelvényekben a forgalmi fölfogás különös körülmények (pl. a letevő rendkívüli kereskedői ügyesség) vagy íőleg hosszú használat folytán valamely vállalat árúinak ismertető jegyeit látja, - a lajstromozáshoz törvényes alapot nyújt. Tekintve, hogy valamely jelvény megkülönböztető képességének megállapításánál a hazai forgalmi körök fölfogása az irányadó, jelen esetben azt kellett vizsgálni, hogy a letett védjegyeket az érdekelt forgalmi körök, mint a letevő cég vállalatától származó árújegyet ismerik-e. A meghallgatott szakértők közül H. M. budapesti ásványvíz-