Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 137 IV. oszt. kereseti adó alá esnek s egyébként a magángyakorlatból eredő keresményeik után külön III. oszt. kereseti adóval rovandók meg : míg a második bekezdés azt rendeli, hogy más orvosok — kivéve azt az esetet, ha egy üzletnek vagy vállalatnak orvosai lennének, ha szintén egy vagy több helyről megállapított évi fizetést húznak is, összes jövedelmeik után III. oszt. kereseti adó alá esnek. Az 1907: XIX. tc. 98. §-a szerint a betegség és baleset esetére való biztosítást az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár teljesíti, melynek a biztosítást és segélyezést közvetítő helyi szervei a kerületi munkásbiztosító pénztárak és a vállalati betegsegélyző pénztárak : a 103. §. pedig kimondja, hogy az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár az e törvény alapján betegség és baleset esetére biztosított alkalmazónak és azok munkaadóinak önkormányzati alapon álló szervezete, melynek igazgatási szervei a közgyűlés, az igazgatóság és felügyelőbizottság. A törvény 133. §-a azt is kimondja, hogy a kerületi munkásbiztosító pénztárak és orvosok közötti viszony szabad megegyezés tárgya és a 153. §. szerint ez intézkedések alkalmazandók a vállalati betegsegélyző pénztáraknál is. Mindezekből kitűnik, hogy panaszos összjövedelme helyesen III. oszt kereseti adó alá esik, s ekként panaszának nem volt hely adható. 100. Hatásköri bírósági határozatok. Nincs hatásköri összeütközés, ha az ügyben csak közigazgatási hatóság határozott, rendes bíróság nem (1916. évi február Üó 21-én 1915. Hb. 57. sz.). Gazdasági cseléd az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át. Nem létesít cselédviszonyt annak a munkája, aki nem a törvényben meghatározott formaságok megtartásával szerződött, hanem családi közös gazdálkodásban végzett olyan munkát, amelyért gazdasági cselédbér jár; minélfogva az ezért kövelelt díj iránti kereset rendes bíróság hatáskörébe tartozik (1916. évi lebruár hó 21-én 1915. Hb. 87. sz.). Bűnügyi költségtérítménynek, tehát az egyenes adók módjára behajtandó köztartozásnak be nem szállításából, illetve el-