Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 121 köztudomás szerint — az a sajátsága van, hogy természetes sötétvörös színét hosszabb idei állás vagy bizonyos preparáció — főzés, cukrozás — után igen könnyen elveszti, megbarnul vagy határozatlan, sőt visszatetsző színt ölt. Az ily színétvesztett gyümölcsleveket ezen megváltozott külsejükben a kereslet mellőzi, minélfogva bizonyos utánfestési eljárás szokott alkalmazásba vétetni, mely által az illető gyümölcslé eredeti színét visszakapja. Ezen utánfestés azonban nem tekinthető a 35,556/905. B. M. sz. rendelet 4. §-ában tilalmazott festésnek, mert ezáltal a gyümölcslé csak eredeti természetes színét nyeri vissza és nem okoz a gyümölcslé minőségére nézve megtévesztést, sem annak romlottságát nem leplezi. Kérdés tárgyát tehát csak az képezi, hogy ez az utánfestési eljárás mily anyagokkal történik. A tápszerfestő technikában ezen utánfestési célra kétrendbeli festőanyagot használnak. Az egyik tartósabb színű gyümölcslevek (mint cseresznyéié, meggylé), a másik bizonyos festéktermékek (pl. kátrány vagy anilin). Míg az első helyen említett festőanyag általában az egészségre nem ártalmas, addig az utóbb említett festőanyagok ártalmas vagy ártalmatlan volta mindenkoron esetenkinti elbírálás tárgyát kell hogy képezze, mert ezen anyagok minőségének és mennyiségének meg nem engedhető felhasználása a tiltott módon való íestés (utántestés) tényének megállapítására alkalmas. Minthogy ezekhez képest a jelen esetben az utánfestési eljárás csakis a málnaszörp eredeti színének biztosítása céljából történt; az pedig, hogy ezen utánfestési eljárásnál festőanyagul használt kátrányíesték az egészségre ártalmas hatással bírna, nem volt megállapítható, ennélfogva terhelt a terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentendő volt. " 139. Vetőmagnak való és más magokkal keuert tengerinek 20 literes vékánként 6 K 80 fiil.-ért árusítása a rendes piaci árat aránytalanul meghaladja. (Belügyminiszter 1915. évi 6261. sz. határozata.) Sz. Gy. ellen tengerinek a megállapított legmagasabb áron felül forgalomba hozatala által elkövetett s a 422/1915. M. E. számú rendelet 2. §-ába ütköző kihágás miatt az 1914 : L. le. 9. § a alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másod-