Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

108 Közigazgatási Döntvénytár. 126. Téves az a felfogás, mely szerint a ragadós száj- és körömfájással fertőzött istállóból az egész­séges állat teje felhasználható és forgalomba hoz­ható. Az 1898. évi 34,373. sz. földmívelésügyi mi­niszteri rendelet előírja, hogy csak azon istállókból nyert tej juthat használatba, amelyekben ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatot nem tartanak. ^Belügyminiszter 191o. é\i 3054. sz. határozata.) S. M. és társa ellen veszélyes állati megbetegedésnek be nem jelentése és beteg állatok elkülönítésére kiadott hatósági rendelkezések meg­szegése miatt a Kbtk. 102. és 103. §-a alapján foíyamatba tett kihágási ügy terheltek lellebbezése lolytán felülvizsgáltában, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A rendőrkapilányi elsőfokú ítélet helybenhagyásával hozott másodíokú büntető ítélet olyképen változtattatik meg, hogy terheltek a vádbeli cselekmény miatt a Kbtk. 103. §-a alkalmazásának törlésével a Kbtk. 102. § ába üt-• kőző kihágásban mondáinak ki vétkesnek s ezért ugyanezen tör­vényszakasz alapján egyenként behajthatatlanság esetében 5 napi elzárásra átváltoztatandó 100 K pénzbüntetéssel bűntetteinek. Mert a m. kir. állatorvos 301/914. sz. feljelentésében azt álla­pította meg, hogy a megvizsgált állatok közül 2 db tehén beteg­sége már 8—10 nap óta állolt fenn, s minthogy a betegség a száj megbetegedése esetén étvágytalanságban, nyálzásban, bá­gyadtságban, a lábak megbetegedése esetében pedig sántaságban jelentkezik, mely tünetek az állatbirtokosok között közismertek^ mindebből kétségtelenül kitűnik, hogy az állatok tulajdonosának, illetőleg gondozóinak a gazdái kötelező legkisebb gondosságnál fogva is okvetlen tudomással kellelt bírnia állatainak megbetege­déséről, hogy az észleli betegséget annyival is inkább és azonnal be kellelt volna jelenteniük, mivel a betegség megállapításáról felvett jegyzőkönyvek szerint a ragadós száj- és körömlájás K. területén már 1914 október 1-én lépett fel, az köztudomásra hozatott, s a hatóság az állaltulajdonosokat az észlelt megbete­gedések azonnali bejelentésére, tehát fokozottabb gondosságra külön is figyelmeztette. Az 1879 : XL. tc. 103. §-át a beteg állat eladása miatt jelen esetre alkalmazni nem lehetett, mert a hivat­kozott szakasz csak a beteg állatokról az emberek egészségére hára­molható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom