Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénylár. 103 nemű gondatlanság miait mondotta ki bűnösnek. Perköltség megszüntetése azon az alapon, hogg alperes a pergátló kifogás emelését elmulasztotta. (Kúria 1915 jún. 15. 6463/1914. VI. pt. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét a megelőző eljárással együtt megsemmisíti, az eljárást az ügyben megszünteti és peres felek között a íelmerült költségeket kölcsönösen megszünteti. Indokok : Nem vitás, hogy kiskorú L. E. az alperes vállalatnak az 1907: XIX. tc. rendelkezései alá eső és baleset ellen biztosított alkalmazottja volt. Annak, hogy az ilyen alkalmazott a.munkaadó ellen üzemi balesetből eredő kártérítési igényt érvényesíthessen, az id. törvény 82. §-ának rendelkezése szerint az a feltétele, hogy jogerős büntetőbírósági ítélettel meg legyen az állapítva, hogy az illető munkaadó vagy oly megbizottja, akinek a megbízásából eredő eljárásáért felelősséggel tartozik, a balesetet szándékosan vagy a 81. §. második bekezdésében említett gondatlansággal idézze elő. A 81. §. imént említett második bekezdésében körülírt gondatlanság esete csak akkor forog fenn, ha a munkaadó vágy megbizottja valamely törvény alapján hatóságilag elrendelt óvórendszabály foganatosítását, illetőleg a hatóságilag elrendelt óvókészülék alkalmazását mulasztotta el. Minthogy azonban a fennforgó esetben a felperes nem mutatott be ilyen minősített gondatlanságot megállapító büntetőbírósági ítéletet, mert az alperes vállalat üzletvezetője K. M. csupán abból az okból mondatott ki bűnösnek az ellene folytatott bűnvádi eljárás során, hogy gondatlanul járt el, amikor a kiskorú felperest a körfűrész veszélyes oldalán való dolgozásra kényszerítette; minthogy továbbá az 1907: XIX. tc. 82. §-a az annak alapjául szolgáló javaslathoz fűzött indokolás tartalmából kitetszően nem csupán a munkaadó kártérítésre kötelezhetésének előfeltételéül szabta azt meg, hogy az abban a szakaszban meghatározott körülményeknek jogerős büntelőbírósági ítélettel megállapítása mutattassék ki, hanem ennek hiányát egyenesen oly pergátló körülménynek is kívánta tekinteni, hogy ennek a hiánynak fennforgása esetén a polgári per megindításának sem lehet helye és így a bíróság ezt a pergátló körülményt már a keresetlevél felett való első intézkedés alkalmával hivatalból köteles figyelembe venni; az elsőbíróság, midőn a jelzeit pergátló körülmény figyelmen kívül hagyásával a keresetlevelet a tárgyalás és