Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. erőhöz tartozó egyénekre vonatkozó anyakönyvi bejelentések tárgyában 1914. évi aug. hó 17-ik napján 151,917/1914. B.M. sz. alatt kiadott körrendeletben foglalt kivételes rendelkezések sem vonatkoznak, hanem a haláleset bejelentésénél és anyakönyvezésénél az általános szabályok irányadók. Erre való tekintettel utasítsa alispán úr a nevezett anyakönyvvezetőt arra is, hogy, amint a 131,917/1914. B. M. sz. körrendeletben is meghagyatott, a szabadságolás tartama alatt elhalt katonai egyén halálesetének anyakönyvezése után, a halálesetről az A. U. 124. §-ához 1913. évi dec. hó 24. napján 218,001/1913. B. M. sz. alatt kiadott körrendelet értelmében ((Értesítés»-t állítson ki s azt ezen rendeletben foglaltakhoz képest haladéktalanul terjessze be. 89. Általános jogelv, hogy a tanúzás állampolgári kötelesség, amelyért díjazás nem jár. Ezen elv alól jogszabályaink csak méltányosságból tesznek kivételt. Magánosok érdekében kihallgatott tanúk díját az érdekelt magánfél, közérdekben kihallgatott tanúkét pedig az illető közpénztár viseli. (Belügyminiszter 146,761/1914. sz. a. a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett átiratából.) A közigazgatási hatóságok előtti eljárás egész területére nézve még a tanúzási kötelezettség sincsen szabályozva, annál kevésbbé a tanúk díjazásának kérdése. Általános jogelv, hogy a tanúzás állampolgári kötelesség, amelyért tehát díjazás nem jár. Ezen elv alól jogszabályaink csak annyiban tesznek kivételt, amennyiben azt a méltányosság megkívánja, avégből, hogy a tanú kárt ne szenvedjen. A polgári perrendtartás 314. §-a is csak a szükséges útiköltség és az esetleg szükséges ellátási költség megtérítésének követelésére ad jogot, az időmulasztás megtérítésére pedig csak akkor, ha a tanú a megjelenéssel keresetében károsodott. Ez az elv jut kifejezésre a rendőri büntető bírósági eljárásról szóló 65,000/1909. B. M. sz. szabályzat 211. §-ában, valamint a községi polgári bíráskodási eljárásról szóló 197,100/1914. B. M. sz. rendelet 50. §-ában is, amely rendelkezéseket joghasonlatosság alapján alkalmazni lehetne és kellene mindazokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben a tanúk díjazása nincs külön szabályozva. Az esetleg járó tanúdíjak viselésére pedig azt az általá-