Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)
m Közigazgatási Döntvénytár. nak kell elfogadni, hogy B. Zsigmond J. Mária cselédbérét pontosan ki nem fizette az egyes havi részlelek törvényszerű esedékessége alkalmával. Ilyen tényá lás mellett az örökösök terhére kellett róni a bizonyítás kötelezettséget arra nézve, hogy J. Máriának vitás cseledber-követelese ki van egyenlítve. Minthogy azonban az örökösök e részben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltattak, mim hogy továbbá a végrendelet tartarnia szerint B. Zsigmond maga a J M inának rendelt 2000 K hagyományt a hátralékos cselédbérkövetelésbe kifejezetten be nem számította s ilyen végrendeleti intézk* dés hiányában ezt a hagyományt beszámítás tárgyává lenni nem lehet: ennéllogva valónak kell venni azt is, hogv J. Mária 1905 évi június hó 15. napjától — B. Zsigmond haláláig (1908. IX/26.) eltelt 36 és */» (nem 40 és Va) havi szolgálata után 1580 K cselédbér követelésére 220 K-nál többet nem kapott. J. Máriának néhai B. Zsigmond gazdával szemben fennmaradt hátralékos cselédbér-követelése tehát 1360 K. Ezt a körülményt a panasszal szemben annyival inkább meg kellett állapítani, mert a c-elédviszony igazolva lévén, — ebben a kérdésben úgy a hatóságoknak, mint a m. kir. közigazgatási bíróságnak hat sköre az 1876: XIII. tc. 115. és 116. $-ai és az 1896: XXVI tc. 79. §-a alapján kétségtelen, — mert továbbá a szolgáltatott bizonyítékokkal és az azoknak alapján megállapított fenti tényekkel szemben azok a körülmények, hogy a gazda és cseléd között ágyassagi viszony is forg itt íenn és hogy a gazda az ő állandó ápolásával is loglalkozó cselédnek ajándékot adott és egyéb kedvezésekben is részesítette. — sem a cselédi viszonyt, sem a hátralékos bérösszeget nem befolyásolják. A marasztalás és az örökösök felelőssége kérdésében azonban a haió>ági haiározatokat hatályon kívül kellett helyezni és ebben a kérdésben a határozat hozatalt a rendes bírói útra kellett ífennhasyni, mert a gazda örököseinek felelőssége már nem az 1876: XIII. tc. alapján lévén elbírálandó — a hatóságok hatáskörébe nem Urtozik, de az 1896: XXVI. tc. 17. §-a a m. kir. közigazgatási bír ós *g hatáskörét is kizáija a mrgánjogi szabályok alapján elbírálandó abban a kérdésben, hogy az örökösök, akik kielégítési alapul szolgálható örökség hiányával is védekeznek, — tartoznak-e a cseléddel mint az öiökhag)o hitelezőjével szemben vagyoni lelelőssétgel és hogy ehhez képest maraszlalhatók- e? — A költsétek Aisehse es az i'itAvédi jáiantléságok megállapítása iránt leit intézkedés az 1896: XXVI. tc. 145= és 147. §-aiq alapul.