Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 307 lást nyert. Nyilvánvaló tehát, hogy terhelt a kötelességszerű óvóintézkedéseket elmulasztotta, mi által lehetővé vált az, hogy kutyája udvarából kiszökhessék és az utcán járókelők testi épségét veszélyeztesse. Erre mutat a felmentő ítéletnek különben kihágási ítélet keretébe nem tartozó azon rendelkezése, hogy terhelt köteles kutyáját állandóan kötve tartani, avagy udvarát oly magas kerítéssel ellátni, amit a kutya átugorni nem tud. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett terhelt büntetlen előélete. Sértett kártérítési követelésével, az összeg nagyságánál, valamint azon körülménynél fogva volt perre utasítandó, mert a követelés tisztázása bővebb bizonyítást igényel. 328. Kenyérmagkészleteknek, valamint az ezekből előállítóit lisztnek vasúton, hajón vagy gépkocsin történő szállításáról az 1915. évi 952. E. M. sz. rendelet intézkedik. (Belügyminiszter 1915. évi 4386. sz. határozata.) R. Gy. ellen lisztnek hatósági engedély nélküli szállítása által elkövetett s a 240/915. M. E. számú rendelet 2. §-ába ütköző kihágás miatt az 1914. évi L. tc. 9. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú ítélet hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete megváltoztattatik és terhelt az ellene emelt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik. Mert az ítéletekben hivatkozott kormányrendelet a búzából, rozsból, árpából és zabból meglévő készleteknek az 0. G. B. részére való átengedésére vonatkozik. Kenyérmagkészleteknek, valamint az ezekből előállított lisztnek vasúton, hajón vagy gépkocsin történő szállításának szállítási igazolványhoz való kötéséről a 952/915. M. E. sz. rendelet rendelkezik, mely azonban 1915. évi március 20. napján lépett életbe s így oly jogszabály, mely a vádbeli cselekményt annak elkövetési idején tilalmazta volna, fenn nem állott. 20*