Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. Fölszólalóknak az az érve pedig, hogy a szóbanforgó szer forgalombahozatala rendeletbe ütközik, azért nem volt figyelembe vehető, egyrészt, mert ily rendeletet nem idéztek, másrészt, mert a szabadalmi törvény 2. §. 1. pontjában említett «gyakorlatbavéteb fogalma nem azonos a «forgalombahozatablal. A lorgalombahozatal ugyanis a szabadalmi törvény 8. §-ában körülírt gyakoiiatbavételnek csupán egyik speciális módja, amely ha adott esetben a szabadalmi törvény 9. §-ának hatálya alá esik is, utóbbi körülmény még távolról sem érinti a gyakorlatba vételnek a szabadalmi törvény 8. §- ban felsorolt egyéb módjait. A szabadalmi törvény 2. §. 1. pontja ellenben oly találmányokra vonatkozik, melyeknél eleve, szinte fogalmilag ki van zárva, hogy azok másként mint fennálló szabályokba ütközően vehetők gyakorlatba. A bejeiéi tés tárgyánál utóbbi eset fen nem forogván, felszólalók ily irányú érve figyelembe nem jöhetett. 12. Tanoncszerződésből eredő vitás követelések elbírálása elsősorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1914. Hb. 155. sz. a.) T. G.-né szül. R. B. h—i lakós, H. város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóságnál feljelentelte a «M. Testvérek)) d—i és h—i műszerész céget, mert fiát, kiskorú F. B.-t az 1912 jan. hó 5-én íelvette tanoncnak és október hó 15-ig, vagyis 9 hó és 10 napig szerződés nélkül magánál tartotta, dolgoztatta, amikor is végleg elbocsátotta, anélkül, hogy ezért a szolgálatért ellenértéket adott volna. Az egész idő alatt fiának ruhát és élelmezést nem adott, őt mint szülőt kijátszotta és fia jövőjéből azt az időt készakarva elvette. Minthogy a nevezett cég az ipartörvény 157. §-ának a) pontjába ütköző kihágást követett el és ez a ténye a 7040/1889. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében hivatalból megindítandó kihágást képez, kérte, hogy a «M. T.» cég főnöke ellen a kihágási eljárás folyamatba tétessék és fiának 9 havi szolgálatért 180 korona költség megtérítésére köteleztessék. A tárgyaláson pedig a 180 korona megítélését azért kérte, mert a 9 hónap alatt ő látta el ruhával és élelemmel. M. A. a cég főnöke előadta, hogy kisk. F. B.-t rendes tanoncnak alkalmazni sohase volt szándékában, mert íőüzlete és lakása van ; üzlete hetenként csak háromszor van nyitva, azonban oda mindennap kijár. Anyja kérésére megengedte, hogy a fiú üzletébe be-