Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 245 kockázatára és veszélyére hizlalták, ez esetben ipsrszerűleg űzött baromfikereskedésben alkalmazottak voltak s mint ilyenek, az J 907 : XIX. tc. 1. §-ának 1. pontja értelmében betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá estek. A tényállás tisztázására szükségesnek mutatkozik tehát annak alkalmas módon való megállapítása, kinek a tulajdonát képezték a libák a hizlalás előtt és a hizlalás ideje alatt? Továbbá kinek a veszélyére történt a libák hizlalása? S jelesül ki viselte az abból származó kárt, ha a liba a hizlalás alatt elpusztult ? Végül mint jellemző körülmény felderítendő az is, ki adta a libahizlaláshoz szükséges kukoricát, a terhelt cég-e, avagy a libatömlők-e ? Cs. K. F. és Sz. J. mezőgazdákra vonatkozólag, akik a hízott libák eladását és szállítását a cég és a libatömők közölt közvetítették, az eddigi eljárás adataiból is megállapítható, hogy ügynöki ténykedést fejtettek ki. E ténykedésük alapján azonban csak az esetben tartoznak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá, ha a szóbanlevő tevékenység és nem a földmívelési foglalkozás a főfoglalkozásuk és keresetük nagyobb részét ügynöki ténykedésükből származó jövedelmük képezi. Az eddigi eljárás során azonban e körülmény sem nyert megállapítást, valamint az sem, vájjon a nevezettek ügynöki ténykedésükért kitől és hogyan kapták díjazásukat ? A terhelt cégtől, avagy a libatömőklől-e és akkord- vagy időbérben-e? 260. Balesetbiztosításra kötelezett üzem bejelentésének elmulasztása az 1907 : XIX. tc. 190. §-ának b) pontja alá eső kihágás. (Kereskedelemügyi miniszter 1915. 13,837/VI. D) szám.) T. vármegye alispániának. Munkásbiztosítási kihágással vádolt P. S. íakereskedő t-i lakos ügyében alispán úrnak 1914. évi április hó 9. napján 290. szám alatt hozott ítéletét, mellyel a nevezett vádlottat az elsőfokú rendőri büntetőbíróság ítéletének helybenhagyásával kihágásban azért, mert balesetbiztosításra kötelezett üzemét a p-i kerületi munkásbiztosító pénztárnál nem jelentette be, bűnösnek mondja ki s őt az 1907 : XIX. tcikk 190. §-án-ík b) pontja alapján az 1901 : XX. tc. 23. §-ában meghatározott célokra fordítandó 100 K pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 5 napi elzárással bünteti, egyben pedig a felmerült 31 K 20 f eljárási költség megfizetésére kötelezi, vád-