Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 189 mat a védjegytulajdonos meghallgatása után az 1908: évi XII. tc. XVII. c. 5. pontja, az 1895 : évi XLl. tc. 1. §. és az 1890: évi II. tc. 3. §. 4. p. alapján a magyar szent korona országaira kiterjedő hatállyal megtagadom. Indokok: A szóban lévő védjegy, amely fertőtlenítőszerek és szobaparfum jelzése végett lajstromoztatott, az «Edeltannin» szóból áll. A ((tannin)) szó a csersavnak általánosan ismert és használatos árúneve lévén, az «Edel» jelzővel való kapcsolatban is csupán azt juttatja kifejezésre, hogy az illető csersav valami jobb vagy kiválóbb minőségű lehet. A szónak a forgalomban való ilyképeni értelmezése mellett a kérdéses védjegy mint az árú mivoltára és minőségére utaló adat, az 1895: évi XLL tc. 1. §-ába ütközik, amiért ennek itteni lajstromozása függőben tartatott és erről a védjegytulajdonos 1914. évi június 5-én 789/1914. sz. alatt kelt átiratom alapján értesíttetett. A védjegytulajdonos törvényes határidőn belül benyújtott nyilatkozatában védjegyének lajstromképessége mellett azt adja elő, hogy az általa bejelentett ((Edellannin» szó eszményi, amenynyiben azt az «Edeltaune» fluc- vagy jegenyefenyő) szóból szabadon képezte, minélfogva azt minőségjelzőnek mondani nem lehet. Ezzel szemben arra kell utalni, hogy a védjegytörvény nem csupán az árú minőségére utaló szavakat, hanem az olyan védjegyeket is kizárja az oltalomból, amelyek a valóságnak meg nem felelő és a vevőközönség megtévesztésére alkalmas adatokat tartalmaznak. Már pedig a ((Tannin» szó, mint árúnév az «EdeI» jelzővel kapcsolatban is mindenesetre alkalmas a vevőközönséget az árú mivolta felől megtéveszteni; mert a védjegytulajdonos nem azt az árút jelzi vele, amelyre a vevő az árútöliratból jogosan következtethet, hanem egészen más természetű árút. Védjegytulajdonosnak az érvelése, hogy az ((Edeltannin» szó mellé oda teszi, hogy «bestes Luttdesinfections-Mittel» azért nem vehető figyelembe, mert az árú mivoltának magyarázalául szolgáló ez a kitétel nem alkatrésze a védjegynek. Mindezeknélfogva a védjegyet a törvényes védjegyoltalomból kizárnom kellett. 196. A «Szalon» szóból álló védjegy törlése azért rendeltetik el, meri ez a szó fodrásztermek berendezési és felszerelési tárgyakra nézve az árú minőségét és rendeltetését jelzi (1895 évi XLL tc. 1. §.).