Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

184 Közigazgatási Döntvénytár. 3. a gazdatiszt felelőssége az elsőfokú tárgyaláson bejelentetett. (Földmívelésügyi miniszter 47,703. 1914. sz. hat.) Folyó évi március 6-ikán tartott ülésén 2730/1912. sz. a. hozott és a f. évi máj. 19-én 1105/1913. sz. a. kelt jelentésével felterjesztett azt a másodfokú ítéletét, amellyel 1093/1912. sz. elsőfokú ítéletét büntetést kiszabó részének és indokolásának helyesbítésével helybenhagyva, R Rezső budapesti lakost vízzel hamisított tejnek forgalombahozatala állal elkövetett kétrendbeli kihágásért az 1895 : XLVI. tc. 3. §-ának c) pontja alapján 140 K és tovább 60 K, azaz behajthatatlanság esetén összesen 10 napi elzárással helyettesítendő 200 K pénzbüntetésre ítélte és a felmerült 24 K vegyvizsgálati díj megfizetésére kötelezte, a büntetés végrehajtását azonban a Bn. 8. § a alapján egy évi próbaidőre felfüggesztette, terhelt fellebbezést; lolytán felülbirálat alá vettem és ennek eredményéhez képest következőleg ítéltem: Az ítéletet megváltoztatom és mar asztaltat a kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmentem, a felmerült 24 K vegyvizsgálati díjat pedig ennek következtében tárcám terhére vállalom el. Indokok: Terheltet a hamisított tej forgalombahozatala miatt nem lehetett felelősségre vonni, mert az eljárás során megállapíttatott, hogy terhelt tejgazdaságának vezetésébe és ellenőrzésébe nem folyik be és azt szakképzelt egyén, L. Lipót oki. gazdatiszt teljes felelősség mellett vezeti. Nevezett gazdatiszttel szemben pedig, mivel az eljárásba — bár felelősségét nem is tagadta — mint terhelt be nem vonatolt, ellene ítélet nem hozatott, a kihágási eljárás megindíthatása elévült s így senki sem volt büntethető. Idézett jelentés mellékleteit idezártan visszaküldöm azzal, hogy jelen ítéletemről az érdekeltek értesítendők.* 191. A földmíuelésügyi miniszter elvi álláspontja a gazda (főnök), gazdatiszt (alkalmazott) felelősségének megállapítására a hamisítási kihágási ügyekben. * A F. Min. ezen elvi jelentőségű ítélete megfelel a 24,920/909. sz. ítéletében kifejezett azon elvnek, hogy valamely egyénnek az a kijelentése, liogy a tejgazdaságot nem ő, hanem megbízottja vezeti, csak akkor vehető figyelembe, ha ezt az elsőfokú tárgyaláson bejelentette volt. (Az idézett ítélet található : Vágó-Varró : Magyar élelmiszertörvények 111. lap.)