Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

168 Közigazgatási Döntvénytár. _ (Közigazgatási bíróság 2477. 1914. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A m. kir. belügyminiszternek fennebb megjelölt, megtámadott határozatát megsemmisíti. Indokok: A Magyar Cérnagyár folyamodott P. városhoz, hogy engedje meg, hogy a malomligeti útat iparvágány létesítésére használhassa. Ez az út városi vámtárgy. A város törvényhatósági bizottsága a k&rt engedélyt megadta s ugyanabban a határozatban megállapította azokat a kötelezettségeket, melyeknek teljesítését az engedély ellenében a cégtől követeli. Ezek között a g) pont arról szól, hogy a cég minden körülmények között feltéllenül megfizetni köteles a városnak az iparvágányon a gyártelepre szállított bárminemű anyag és árú után, nemkülönben a gyártelepről elszállított bármi néven nevezendő gyártmány, készítmény és árú és termeszlmény után a közönséges fuvarok számára fennálló díjszabás szerinti kövezetvámot és kifejezetten lemondani tartozik arról, hogy ez ellen a vámfizetési kötelezettség ellen a vámtárgy nem használása címén kifogást emeljen. A cég ez ellen fellebbezést adott be. A m. kir. belügyminiszter a fellebbezés következtében, de hivatalból is felülbírálta a város határozatát, s azt a g) pontban foglalt kikötés kivételével jóváhagyta, a g) pontban foglalt rendelkezést azonban feloldotta, mert úgy találta, hogy annak kellő jogosultsága hiányzik és hogy azt a kikötést úgy méltányossági, mint ipar- és városfejlesztési szempontból el kell ejteni. Minthogy pedig a miniszter a g) pont tekintetében további eljárást és új határozat hozását nem rendelte el: a feloldás szó itt azt jelenti, hogy a g) pontban kikötött ellenszolgáltatást a miniszter mellőzi és a területhasználat megengedése lelől hozott törvényhatósági bizottsági határozatot enélkül az ellenszolgáltatás nélkül emeli érvén} re. A város törvényhalósági bizottságának közgyűlése a miniszter határozatának az ellen a része ellen él panasszal, mellyel a miniszter a fennebb idézett g) pontot feloldotta. Feltéllenül helyes a miniszternek az az álláspontja, hogy a város határozata a közterülettel való olyan rendelkezés, mely a miniszter jóváhagyása alá esik. Más kérdés azonban az, hogy a miniszter a város által követelt ellenszolgáltatás egyik részének elengedésével jóváhagyhatta és érvényre emelhelte-e a város határozatának többi részét. Az ilyen rendelkezéssel a miniszter abban a kérdésben dönlött, hogy milyen ellenszolgáltatás ellenében engedje meg a város a szóban levő területhasználatot, tehát a miniszter az ügy érdemében rendelkezett. A miniszter nem szabhatja meg, hogy milyen ellenszolgáltatás mellett engedje át a város az ingatlana használatát, hanem csak megtagadhatja a jóváhagyást, ha ügy találja, hogy a város olyan követelést támaszt, mely meg nem állhat. Minthogy pedig