Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 149 rendtartásuk szerint betegség esetében illetményeik részükre a betegség kezdetétől számítva legalább húsz héten át ki nem járnak, a balesetbiztosítási kötelezetlség hatálya pedig nem terjed ki a nyugdíjjogosultsággal kinevezett tisztviselőkre, valamint oly alkalmazottakra, akik, valamint hozzátartozóik üzemi baleset esetére az e törvény Víl. fejezetében megállapított kártalanításoknak megfelelő nyugdíjigénnyel bírnak. (1907: XIX. le. 10. §-a.) 144. Halászok, akik a hal fogásán és eladásán kívül más munkával (füstölés, konzerválás) nem foglalkoznak, nem esnek az 1907: XIX. te. hatálya alá. (Kereskedelemügyi miniszter 1915. évi február hó 15-én. 89,819/1914. VI. D. szám.) T. vármegye alispánjának. Munkásbiztosítási kihágással vádolt M. J., Gy. J., K. J. és B. P. ó-i lakos ügyében alispán úrnak 1914. évi április hó 9-ik napján 24G. szám alatt hozott ítéletet, mellyel a nevezett vádlotlat az elsőfokú rendőri büntetőbíróság ítéletének helybenhagyásával az 1907. évi XIX. tc. 12. §-ába ütköző kihágás vádja alól felmenti, a törvényes határidőben beadott fellebbezése következtében felülbírálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a másodfokú rendőri büntetőbíróság idézeti ítéletét helybenhagyom, mert miként a másodfokú ítélet indokolásában is kifejezést nyert, a pusztán halászattal foglalkozó munkások biztosítás szempontjából nem tartoznak az 1907: XIX. tc. hatálya alá. A tárgyiratok szerint pedig a szóbanforgó halászok a hal fogásán s eladásán kívül, mással (füstölés, konzerválás) nem foglalkoztak. 145. Aki kerítésnek hatósági engedély nélkül létesítése által a patakvíz lefolyását akadályozza, az 1885 : XXIÍ1. tc. 184. §-ának 3. pontjába ütköző kihágás tényálladékát állapítja meg. (Belügyminiszter 1914. évi 7010. sz. határozata.) O. J. és társai ellen községi útíoglalás folytán patak vize természetes lefolyásának akadályozása, továbbá ezen útfoglalásnak illetékes