Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 12S büntetéssel, illetve behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bünteti, a jogosulatlan iparűzéstől pedig őket eltiltja, marasztaltak részéről a törvényes haláridőben bejelentett fellebbezés következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek az eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági ítéletet V. A.-ra vonatkozó i'észében indokainál fogva ezennel helybenhagyom, G. B.-ra vonatkozó részében azonban megváltoztatom s nevezettet a szóbaníorgó kihágásban való bűnrészesség vádja s következményeinek terhe alól felmentem, mert nevezettnek abban az eljárásban, hogy üzletéből tetőfedéshez szükséges palát csak azzal a feltétellel ad el, hogy a vevő a palafedési munkálatot V. A. ácsipsrossal készítteti, a bűnrészesség jelenségei, nevezetesen a büntetendő cselekmény elkövetésének előmozdítása vagy az abban való egyetértés nem forognak fenn, miután másodrendű vádlott az eljárással elsőrendű vádlott részére a vállalkozási alkalom szerzésében részes ugyan, de nem terheli őt részesség a tulajdonképeni büntetendő cselekmény elkövetésében, vagyis abban a tekintetben, hogy elsőrendű vádlott a vállalkozást a törvényszerű követelmények teljesítése, tehát iparigazolvány váltása, a törvényszerű képzettség megszerzése vagy ennek hiányában üzletvezető nélkül folytatja. 122. A rendőri büntető szabályok 129. §-dnak b) pontja értelmében semmisségi okot képez, ha magánvádra üldözendő kihágás esetén magánvádló szabályszerűen nem idéztetik meg a tárgyalásra. (Belügyminiszter 1914. évi 930. sz. határozata.) K. A. ellen idegen területen engedély nélküli vadászat miatt az 1883. évi XX. tc. 26. §-a alapján folyamatba telt kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott: A járás tőszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet az elsőfokú ítélettel együtt a Rbsz. 199. §-ának b) pontja értelmében megsemmisíttetik s az alábbiak figyelembevételével szabályszerű új eljárás s a kifejlendőkhöz képest új elsőfokú ítélet hozatala rendeltetik el. A Rbsz. 32. §-a ugyanis előírja, hogy a magánvádra üldözendő kihágás esetében a vádat a sértett mint magánvádló képviseli. Ugyanezen szakasz negyedik bekezdése szerint a vádat a magánvádló részéről elejtettnek kell tekinteni, ha az ügy tár-