Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. 75 feletti döntés elsősorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 1913. Hb. 105. sz.) Sz. J., m—i lakos, M. város tanácsa, mint elsőfokú iparhatósághoz beadott panaszában előadta, hogy L. B. gépszerelőműhely-tulajdonos, m—i lakos felfogadta őt 1912. évi szeptember hó 15-től kezdődőleg gépszerelő-munkásnak havi 120 korona fizetés mellett. Ő a megállapított időben jelentkezett is munkához, azonban munkaadója az alkalmaztatást mindenféle ürügyek alatt húzta-halasztotta úgy, hogy ő egy teljes havi keresettől elesett. Kérte, hogy L. B. az 1912. évi szeptember hó 15-től október hó 15-ig járó munkabére fejében 120 korona megfizetésére köteleztessék. M. város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóság 1912. évi október hó 10-én 14945/1912. szám alatt indokolás nélkül hozott határozatával a tárgyalás megtartását nem rendelte el, mert ebben az ügyben nem illetékes eljárni. Sz. J. ezután a panasszal azonos keresetét a m—i kir. járásbíróságnál adta be. A kir. járásbíróság 1913. évi április hó 29-én 1913. Sp. I. 370/2. szám alatt hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyei adott és a pert megszüntette, mert bár a felperes a keresetben gépszerelő-munkásnak van említve, mégis olyan munkásnak tekintendő: aki sem üzletvezetőnek, sem fontosabb teendőkkel megbízottnak nem tekinthető, ennélfogva az 1884 : XVII. t.-cikk 176. §-a értelmében felperes mint iparosmunkaadó és alperes mint iparosmunkás közt felmerült vitás kérdések elbírálására elsősorban az iparhatóság bír hatáskörrel. Felperes feltolyamodásában hivatkozott arra, hogy ő okleveles gépész: alperes Őt a nyomtatáshoz fogadta fel; a gépet szerelni és üzemben kell tartani, tehát fontosnak tekinthető az ő működése. A sz—i kir. törvényszék, mint polgári fellebbezési bíróság az 1913. évi június hó 10-én 1913. E. 114. szám alatt hozott végzésével az elsőbíróság végzését helybenhagyta indokai alapján, azonban mellőzve azt az indokot, hogy felperes sem üzletvezetőnek, sem fontosabb teendőkkel megbízottnak nem tekinthető, mert ez a körülmény az 1884 : XVII. tc. 176. §-a szempontjából közömbös. A hatásköri bíróság előrebocsátja, hogy habár az 1884 : XVII. tc. az iparos és iparossegéd fogalmát külön nem is határozza meg, annak 92. §-ábóI megállapítható, hogy azok, akiket az iparos az általa űzött iparág folytatásához tartozó teendőkre szolgálati viszonyt létesítő módon alkalmaz, beleértve a fontosabb teendőkkel megbízottakat is. iparossegédek.