Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. 71 kor — a szabályzat 37. §-ának rendelkezései szerint — biztosítják a tagoknak, vagy özvegyeiknek és árváiknak nyugdíját s 6a ínég fenmaradó összeg a felszámolás alkalmával még befizető tagok között befizetéseik arányában 4%-os kamattal s a kamatok kamatjával együtt osztódik feb>. Ezekből kitűnik, hogy a külön meghatározott célra rendelt nyugdíjalap nem a panaszos részvénytársaság vagyona s ennélfogva a nyugdíjalapból kölcsönvett tőke a társaságra nézve idegen tőke. Már pedig az üzletbe fektetelt idegen tőkék után fizetett kamatok — az 1875. évi XXIV. tc. 4. §-a 3. pontjának határozott rendelkezése szerint — az igazgatási és üzleti költségekhez számítandók, illetőleg a nyers jövedelemből levonandók. 74. Az általános jövedelmi pótadóból csak a szorosan vett kamat címén fizetett összeg 10°/o-át lehet levonni, tehát a kamat mellett fizetett igazgatási dij, s más hasonló járulék levonásának helye nincs. (Közigazgatási bíróság 22,836/1913. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ád s kimondja, hogy az általános jövedelmi pótadóból 204 korona vonandó le. indokok: Az 1883. évi XLVI. tc. 13. §-ának határozott rendelkezése szerint, a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából az illető tulajdonost terhelő jelzálogkölcsön után járó egy évi kamatnak 10%-a vonandó le. A törvény rendelkezése értelmében tehát csakis a kölcsön kamatai vehetők figyelembe az általános jövedelmi adó megállapításánál, s így nem törvényes az adózó felek azon fellebbezésben kérelme, hogy a kölcsön után fizetett 5%-nak megfelelő 281 K 40 fillér alapján állapíttassák meg az adó, mert a n—i földhitelintézet által 1913. évi március hó 3-ik napján a z —i magyar királyi pénzügyigazgatósághoz intézett értesítés szerint, az 5 %-ból 3A% igazgatási díjra esik, a tényleges kamat pedig csak 47*%-ot tesz, amelynek a 48,000 K kölcsön alapján évi 2040 K kamat felel meg, ennek 10%-a pedig 204 K.