Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. 69 nyitási eljárás során beszerzett adatokból kitetszik az, amit a fel­terjesztő hatóságnak a jelen végzés záradékában hivatkozott fel­világosító jelentése is megállapít, hogy a kérdésben levő gazda­sági kerület 847 hold 393 •-ölnyi területű s hogy ebből a terü­letből G. községhez 661 hold 426 D-öl, ellenben H. községhez csak 185 hold 1667 D-öl tartozik; s figyelemmel végül az előbbiekben kifejtettek mellett különben már nem döntő jelentő­ségű arra a körülményre, hogy H. község elöljáróságának 282/1913. szám alatt kelt hivatalos irata, valamint a b—i kir. pénzügy­igazgatóságnak az előbbiekben is hivatkozott 5107/1913. sz. hivatalos irata azt is igazolják, hogy a gazdaság G.-ről intéztetik: pana­szosnak az az igénye, hogy az adókivetés az utóbb nevezett G. községnél, tehát az arra illetékes adókivető-bizottság által eszkö­zöltessék, jogosnak volt felismerendő. 72. Ha valamely haszonbérlet után kivetett III. oszt. kereseti adó már jogerőre emelkedett, ugyanazt a bérletet ugyanarra a kivetési időszakra újból meg­adóztatni akkor sem lehet, ha az első kivetés arra nem illetékes bizottság által történt. (Közigazgatási bíróság 1628/1913. P. sz.) A ni. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyt ád s az öt évre visszamenőleg megállapított III. osztályú kereseti adót töröltetni rendeli : egyebekben pedig a panaszt elutasítja. Indokok: A sz—i kir. pénzügyigazgatóság 1913. évi január hó 14-én 1516. sz. alatt tett jelentéséből és az ehhez csatolt ki­vetési iratokból kitűnik, hogy a panaszosok a herceg E.-től bé­relt összes ingatlanok, tehát a Cs. községben fekvő ingatlanok után is, úgy az 1905—1907., mint az 1908—1910. évi ciklusok­ban U. községben megrovattak III. osztályú kereseti adóval és hogy ezek az adók jogerőre emelkedtek. Ebből okszerűen követ­kezik, hogy ezekre a ciklusokra visszamenőleg, még azon a címen sem lehet a szóbanforgó bérletet újabb adózás alá vonni, ha a Cs—i ingatlanság bérlete nem U., hanem Cs. adólajstromában s a Cs. községre illetékes adókivető-bizottság által lett volna meg­állapítandó. Az 1911—1912. évi adókivetési ciklusra kivetett évi 768 K 75 f. azonban fentartandó volt, mert ez folyó adókivetés és így annak a kérdésnek az eldöntését, hogy az adó kivetésére melyik adókivető-bizottság illetékes, illetve, hogy az adót melyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom