Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. hutái ozat hozatalára hívom fel. Mert a módosítás következő részéhez: ((amennyiben ezen (az állattenyésztési) alap bevétele nem fedezné teljesen a kiadási összegeket, a hiány a megyei háztartási alapból fedeztetik)), jóváhagyásommal nem járulhattam hozzá, mert a szóbanlevő (apaállatvizsgálati) kiadások nem lartoznak a háztartás keretébe s így a háztartási alapból nem fedezhetők, hanem erre a célra a vármegyének valamely — a mezőgazdaság érdekeit szolgáló alapja használható csak fel. 61. Mezőrendőri kihdgási ügyben az ítélkező közigazgatási hatóság a kártérítés kérdésében akkor is tartozik határozni, ha a kár szabályszerűen felbecsülve nem volt. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1913. évi 21,658. számú határozata. P. vármegye alispánjának. J. M.-né és társa ellen mezőrendőri kihágás miatt folyamatba tett ügyet a sértett, mint magánvádló fellebbezésére lelülvizsgáltam s es nek eredményéhez képest a másodíokú alispáni ítéletet, amellyel a r-i járás főszolgabírája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyatolt s a terheltek a kihágás vádja és következményei alól felmentettek s a sértett magánvádló panaszával a bírósághoz utasíttatott — az elsőfokú ítélettel együtt megsemmisítem s az elsőfokú hatóságot új tárgyalás tartására és újabb ítélethozatalra utasítom. Az a körülmény ugyanis, hogy a kár felbecsülve nem volt, nem képezhet okot tárgyalás mellőzésével felmentő ítélet hozatalára, mert a mezőrendőri kihágást a vétkesség kérdésében a közigazgatási hatóságok illetékesen elbírálni tartoznak, hacsak a kár összege a 60 (hatvan) K-t meg nem haladja. Az 189.4. évi XII. te. 108. §-a értelmében pedig a hatóság a kihágási ügy elbírálásánál a büntetéssel egyidejűleg a kártérítés érdemében is határozni köteles, amennyiben tehát a cselekmény kihágási úton büntethető, a hatóság kötelessége esetleges becslés hiányában is más alkalmas módon a kár összegét megállapítani.