Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Közigazgatási Döntvénytár. lakó tagok utazási költségei tárgyában rendelkező 1907: XIX. te. 59. §-ának ulolsóelőlti bekezdése kifejezetten csak a tagokról szól, ellenben az igényjogosult családtagokat nem említi. A törvénynek már a javaslatban foglalt, szóban levő rendelkezéséhez fűzött indokolása is (Min. ind. 60. §-hoz, 147. lap) kifejezetten csak a kórházból kikerült tagoknak ilynemű segélyezéséről szól, amidőn a javaslatba telt rendelkezés okául azt adja, hogy «a kórházból kikerült tag a legtöbb esetben segélytelenül áll és amennyiben nem a kórház székhelyén lakik, kellő anyagi eszközökkel sem rendelkezik arra nézve, hogy a hazautazás költségeit fedezhesse)). Ezek mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az 1907. évi XIX. t.-c. ott, ahol intézkedését kétségtelenül a családtagokra is vonatkoztatja, rendszerint az általánosabb tartalmú, vagyis mind a tagot, mind a családtagot felölelő «beteg)) megjelöléssel el, amiként a kórházi ápolásról intézkedő 58. §-ában is teszi. Nem lehet eleve elzárkózni attól a felfogástól sem, hogy a törvény 59. §-ának szóbanlevő, szűkebbkörű meghatározása a törvényhozó ama tudatos akaratát fejezi ki, hogy a családtagoknak nyújtott szolgáltatások, mint amelyek a munkásbizlosílás közvetlen keretén túlterjeszkednek, az itt szóban levő vonatkozásban a tagokénál szorosabb mértékre korlátozlassanak. A törvény javaslatának elől idézett megokolásához képest ez a szűkebb magyarázat megállhal már azért is, mert általánosságban a segélytelen és anyagi eszközökben szűkölködő helyzet főként akkor all elő, amidőn maga a tag az, aki munkáját betegsége következtében abbahagyni és kórházba menni kénytelen. Ilyenkor ugyanis a családtő betegsége következtében előálló keresethiány fol)tán rendszerint kimerül az egész család vagyoni ereje és így teljesen indokolt, hogy a tag részére hazautazásának költségei biztosíttassanak. Ellenben a családtag kórházba utalása, figyelemmel arra, hogy az 1907 : XIX. tc. 50. §-ának 5. pontja értelmében különben is csak keresettel nem biró családtagról lehet szó, a családfő keresőképessége mellett rendszerint alig érinti a család gazdasági helyzetét; a családfő keresete ugyanis födözetet nyújthat a kórházba utalt és onnan kikerült családtagjának hazautazási költségeire. Mindezekhez csatlakozik ama szempont is, amely szerint az 1907: XIX. tc. 59. §-ának utolsóelőtti bekezdése a kórházból kikerült és nem a kórház székhelyén lakó tagok utazási költségét legfeljebb egyheti táppénz erejéig állapítja meg; már pedig táppénzre az 50. ^. 3. pontja értelmében csak a tag lehet igényjogosult, ellenben családtag sohasem.