Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

136 Közigazgatási Döntvénytár. Indokok: A m. kir. belügyminiszter T. F. és T. M. kiskorúakai, az 1886: XXII. tc. G. §-a alapján K. városbeli illetőségűeknek mondotta ki. A m. kir. belügyminiszternek ez ellen a határozata ellen K. város a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézett panaszt adott be; a m. kir. belügyminiszter azonban ezt a panaszt, mint elkésetten beadottat, az 1896 : XXVI. tc. 96. §-a alapján hivatalból visszautasította. Ez ellen a visszautasító miniszteri rendelkezés ellen K. város tanácsa felfolyamodást adott be közvetlenül a m. kir. közigazgatási bírósághoz. K. város tanácsa felfolyamodásában azt vitatja, hogy miután a fentnevezett kiskorúak k—i illetőségét megállapító miniszteri határozat elleni panaszt a város képviselőtestületének kellett elhatározni s a képviselőtestület csak 1943. évi június hó 28-án hozta meg a panasz bejelentését elrendelő határozatát, a panaszbeadási határidő csak 1913. évi június hó 28-ától számítható és miután a panasz július 8-án, tehát a június hó 28-tól számított 15 nap alatt lett beadva, a panasz el késés okából nem lett volna visszautasítható. A m. kir. közigazgatási bíróság ezt a felíolyamodást kellő alappal bírónak és figyelembe vehetőnek nem találta, mert a kifej lelt s a bíróság által is követett joggyakorlat szerint, a helyhatóságok részére szóló határozatok, a helyhatóság iktató hivatalához való beérkezés napján kézbesítetteknek tekintendők, a jogorvoslati haláridő tehát a határozatnak a helyhatósághoz való megérkezés napjától számítandó; miből folyólag, minthogy a szóbanforgó belügyminiszteri határozat — miként azt a városi tanács is elismeri — 1913. évi május hó 25-én érkezeit be a város iktató hivatalába — a belügyminiszteri határozat ellen: panaszbeadási határidő 1913. évi május hó 26-án kezdődött és 1913. évi június hó 9-én járt le; a panasz tehát az 1913. évi május hó 26-álól számítandó 15 napi panaszbeadási határidő lejárta után (július 9-én), vagyis nyílvánvalólag elkésve lett beadva s a m. kir. belügyminiszter által az 1896 : XXVI. tc. 96. §-a alapján törvényszerűen lett visszautasítva. Ennélfogva a bíróság a felfolyamodásnak helyt nem adhatott és pedig annál kevésbé, mert a K. város tanácsa által felfolyamodásában vitatott az az álláspont, hogy a város részére szóló határozatok csakis a határozatnak a képviselőtestülethez történt bemutatásától, illetőleg az a panaszemelést elhatározó képviselőtestületi határozat meghozatalától lenne számítandó, törvényes alappal egyáltalán nem bír; ennek az álláspontnak érvényre emelése tehát, törvényes alap hiányából, de ezenfelül azért sem engedhető meg, mert ha ez az álláspont érvényre emelése megengedtetnék, ezáltal alkalom és mód nyújtatnék arra, hogy a