Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. jelentené, de beleütközik abba az általános érvén)ü szabályba is, mely szerint az állandó határozati illeték egy és ugyanazon ügyben esupán egyszer követelhető és rovandó le. A kifejtetteknél fogva tehát a panasznak helyt adni és a jelen ítélet rendelkező része szerint határozni kellett. 141. Ha a kerttel együtt bérbeadóit lakásnál a kertre metjállapilott bér aggályosnak mutatkozik, a szerződéssel szemben is becslésnek van helye. (Közigazgatási bíróság 5816 1912. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panaszt elutasítja. Indokok: A panaszos sérelmesnek tartja, hogy a közigazgatási bizottság kertbérre 800 korona helyett csak 300 koronát számítolt. A panasz alaptalan. Általános házbéradó alá eső helyeken kerttel együtt bérbeadott lakrészek nyers hozadékának a bérszerződésben külön kitüntetett összegét is az 1909. évi VI. te, 14. §-a szerint csak akkor lehet elfogadni, ha az az összehasonlítás szempontjából aggályosnak nem mutatkozik. A bérérték becslésének tehát bérbeadott lakásnál is helye van, ha a lakás kerttel együtt van bérbeadva s a felek a kertre eső bért oly nagy összegben állapítják meg, hogy ennek következtében a lakásra maradó bér csekélyebb, mint amennyiért hasonló lakást kert nélkül bérbe lehetne adni. A közigazgatási bizottság a kert bérértékét helyszíni szemle és becslés alapján 300 koronában állapítván meg, evvel a lakásra eső bérhozadékot közvetve összehasonlítás útján 2100 koronában határozta meg. A lakásra eső bérösszegnek ez a hivatalos megállapítása a törvény alapján történvén, az amiatt való panaszt, hogy a közigazgatási bizottság kerlbérnek a bérlő nyilatkozatának mellőzésével nem a bevallott 800 koronát fogadta el, figyelembe venni nem lehetett. 142. A kéményseprési dijat az egész ház bérlője maga tartozik fizetni és így azt a nyers házbérjöuedelemhez hozzászámítani nem lehet.