Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. Tévesen fordult az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár a pénzügyminiszter úrhoz is oly célból, hogy az alsófokú közigazgatási hatóságokat ezeknek a járulékoknak és díjaknak rendes behajtására utasítsa, mert hatásköre erre ki nem terjed és ha a behajtására illetékes közigazgatási közegek a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) a szóbanforgó járulékok és díjak behajtása körül mulasztást követnek el, a mulasztó közegek felettes hatóságánál vagy a m. kir. belügyminiszter úrnál lehet panaszt emelni, aki ebben a kérdésben a t—i kerületi munkásbiztosító pénztárjelentésében hivatkozott 1909. évi 88,269. számú körrendeletével már egy ízben intézkedett is. 115. Rendőri büntetőügyben a feljelentő, ha az elkövetett kihágás semmiféle jogát nem sértette vagy veszélyeztette, fellebbezéssel nem élhet. (Belügyminiszter 1913. évi 5233. sz. határozata.) Z. János bodega-tulajdonos ellen 1. záróra be nem tartása miatt a 353/1886. sz. vármegyei szab. rend. 8. §-a alapján; 2. vasárnapi munkaszünet megszegése miatt az 1891 : XIII. tc. 6. §-a alapján folyamatba telt kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadtokú végzés hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének megváltoztatásával hozott másodfokú büntető ítélet megsemmisíttetik, s az elsőfokú felmentő ítélet jogerőre emeltetik. így kellett határozni, mert az elsőfokú ítélet arra nem jogosult egyén fellebbezése folytán bíráltatott felül. Ugyanis M. Ignác feljelentőnek az elkövetett kihágás semmiféle jogát nem sértette vagy veszélyeztette s így a Rbsz. 17. §-a értelmében nem sértettnek, hanem csak egyszerű feljelentőnek tekintendő. Ennek pedig a Rbsz. 176. §-a fellebbezési jogot nem biztosít. 116. Ha terhelt a büntetőparancs mellőzését és tárgyalás megtartását nem kéri, úgy a másodfokú hatóság sem tárgyalást nem rendelhet el, sem a bűnösség kérdésének megállapításába nem bocsátkozhatik.