Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. 89 délyezési eljárásra szükség nem volt, jelentőséggel amúgy sem bír, mivel a telepengedélyt folyamodó kérte és a főszolgabíró jóhiszemű eljárásához kétség nem fér. 93. A kőműuesmesieri képesítőuizsgálat megismétlése akadályokba nem ütközik, mert a fenállott földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium részéről 1884. évi október hó 30-án 4-6,188. szám alatt kiadott rendelet a vizsgálat megismétlésére vonatkozólag korlátozást nem tartalmaz. (Kereskedelemügyi miniszter 95,454/1913. sz. határozata.) 94. Ismeretlen helyen tartózkodó elítélt ellen az elévülést félbeszakító intézkedésnek csak az tekinthető, ha figyelőlap kiállítása utján vagy más módon való kipuhatolása iránt hatósági intézkedés tétetett. (Belügyminiszter 1912. évi 8017. sz. határozata.) T. András ellen kivándorlásra való csábítás miatt az 1909. évi II. tc. 41. §-a alapján folyamatba tett kihágási ügy terhelt fellebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott: A járás főszolgabírája elsőfokú ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete az elsőfokú ítélettel és azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik, és terhelt ellen a további eljárás elévülés okából megszüntettetik. Ugyanis az elsőfokú rendőri büntetőbírósághoz 1911. évi május 23-án érkezett másodfokú ítélet terhelt részére 1913. évi április 12-én, tehát az elévülésre meghatározott hat havi idő eltelte után kézbesíttetett. Miután pedig az elsőfokú rendőri büntetőbíróságnak az az intézkedése, hogy a fent említett idő alatt a k—i elöljáróságot több izben felhívta annak bejelentésére, hogy a távollévő terhelt Németországból hazaérkezett-e, egymagában ez, figyelőlap kiállítása vagy a távollevő terhelt más módon való kipuhatolása iránt a Rbsz. 81. §-ában jelzett, a terhelt ellen irányuló oly intézkedésnek, mely az elévülés megszakítására alkalmas volna, nem