Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
82 Közigazgatási Döntvénytár. nem lelelnek meg annak az elnevezésnek, ami alatt árúba bocsáttatik, italnemüeknek hamis név vagy hamis cím alatt való forgalomba hozatala pedig a hivatkozott körrendelet idézett §-a értelmében tilos. 85. A haláleset-felvétel elrendelésére alapul szolgáló adatok beszerzése iránti intézkedések. (Belügyminiszter 1913. évi 45,590. sz. határozata.) S. vármegye árvaszékének. Az árvaszék szerint az i—i kir. járásbíróság az Eszakamerikában elhalt néh. S. József hagyatéki ügyében az eljárás megindítását azon okból tagadta meg, mert az ezt megelőző haláleset-felvétel a halotti anyakönyvi kivonat nélkül nem eszközölhető. Minthogy a nevezett bíróság állásfoglalását az árvaszék az 1894 : XVI. tc. 2., 6. és 23. §-aiban foglalt rendelkezésekkel szemben helyesnek nem tartja, az illetékesség kérdését az 1877 : XX. le. 204. ^-a értelmében bejelentette. Miheztartás végett értesíteni az árvaszéket: Az 1895. évi október hó 11-én 43,194. I. M. sz. a. kibocsátolt belügy- és igazságügyminiszteri rendelet 6. §-a értelmében ugyanis az országon kívül elhalt örökhagyó halálesetének felvétele csak a hagyatéki bíróság rendelete alapján történhetik. Erre a rendelkezésre pedig az érdekeltek állal felmutatott, vagy a fenálló nemzetközi szerződések értelmében hivatalból közölt külföldi halolli anyakönyvi kivonat, vagy egyéb hiteles adat, végül a hazai anyakönyvi kivonat (1894 : XXXÍII. tc. 77. és 75. §-ai) képezhet 'alapot. A halotti anyakönyvi kivonatok közlése tekintetében az Eszakamerikai Egyesült-Államokkal sem szerződésünk nincsen, sem pedig velük viszonossági gyakorlatban nem állunk és így a nevezeti államok területén elhalt magyar állampolgáiok halotti bizonyítványainak hivatalból beszerzésére hiányzik az alap. Az idézett törvény rendelkezései értelmében a hagyatéki bíróság az eljárást minden esetben csak akkor indíthatja meg, ha a haláleset előtte szabályszerűen igazolva van; anélkül azonban, hogy a haláleset bizonyítására nézve a bíróságra nézve bármiféle kötelezettséget róna. Ha tehát a bíróság a halálesetet nem látja szabályszerűen igazoltnak, az eljárás megindítását meg kell tagadnia és nem folytathat nyomozást abban az irányban, hogy a halál valóban beköveikezett-e. Akkor, amidőn a külföldön elhalt magyar állampolgár halálának igazolásáról van szó, az érdekelt feleket terheli a kötelezettség, hogy a szükséges bizonyítékokat beszerezzék, és a halálesetnek a hazai anyakönyvbe bejegyzését kérjék, amint