Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

60 Közigazgatási Döntvénytár. az idézett tcz. 57. §-ának I. bekezdése értelmében egyedül 50 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető; b) a p—i járás főszolgabirája előtt a f. évi április 10-én 183. sz. alatt felvett tárgyalási jegyzőkönyvet sem a terhelt, sem a sértett nem irta alá, holott a Rbsz. 149. §-ának második bekezdése, illetve 60. §-ának negyedik bekezdése értelmében a vallomást, vagy nyilatkozatot a kihallgatott feleknek alá kell irniok; c) a Rbsz. 146. §-ának harmadik bekezdése szerint a terheltet az utolsó szó mindig megilleti, a hivatkozott számú tárgyalási jegyzőkönyvben pedig nincsen nyoma annak, hogy a terhelt a sértett nyilatkozatára valamely észrevételt tett vagy nyilatkozattételre felhivatott volna; végül d) a tárgyalási adatokból nem tűnik ki, hogy a terhelt mely időpontban és mily módon tagadta meg kötelessége teljesítését, mikor hagyta el szolgálati helyét és e tények mely időpontban jutottak a sértett tudomására ; e körülmények tisztázása nélkül pedig nem állapitható meg, hogy a sértett fél az 1907. évi XLV. tcz. 61. §-ának rendelkezéséhez képest szabályszerű 8 napi határidőn belül tett-e indítványt a kihágási eljárás folyamatba tételére? 47. A rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. (Földmivelésügyi miniszter 1912. évi 61,905. sz. határozata.) M. B. arató- és cséplő-munkásnak M. J. munkaadó ellen indított munkabérkövetelési ügyében hozott másodfokú véghatározatát panaszos munkás felülvizsgálati kérelmére az 1901. évi XX. tcz. 3. §-a, illetőleg az 1907. évi XLV. tcz. 62. §-a alapján felülvizsgáltam és annak eredményeként mindkét alsófoku véghatározatot az annak alapjául szolgáló eljárással együtt megsemmisítem s panaszost panaszával elutasítom. Határozatom indokai: A csatolt periratok tanúsága szerint panaszos M. B. munkabér kiadása iránti követelésével előbb a kir. járásbírósághoz fordult. Amikor keresetével a rendes bíróságnál elulasittatott, munkabérének visszatartása miatt a közigazgatási hatósághoz fordult panasszal. Ebből a tényállásból kétségtelen, hogy panaszos munkás ugy a bíróság, mint a közigazgatási hatóság előtt ugyanazt a követelést kívánta érvényesíteni. Minthogy az 1907. évi LXÍ. tcz.