Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 68. §-ába ülköző kihágásban vétkesek s a törvény 154. §. i) pontja alapján büntettetnek, elsőrendű terhelt kutyájának kiirtására vonatkozó rendelkezése az Ítéletnek, mint kihágási Ítélet keretébe nem tartozó, töröltetik. Az iiélet egyéb rendelkezései helyben hagyatnak. Ifj. T. Dániel terheltre a Kbtk. 122. § a alapján kiszabott elzárásbüntetésnek pénzbüntetéssel való megválthatására okul azon körülmény szolgált, hogy a kérdéses kutya egészséges volt s arra adat nincs, hogy a kutyaharapás által különösebb testi sértés, illetőleg egészségi ártalom bekövetkezett volna. Az 1888. évi VII, tcz. 150. § a alapján terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól pedig azért volt ifj. T. Dániel terhelt felmentendő, mert azon cselekménye, hogy kutyáját a megűgyelési határidőn belül lelőtte, az idézett törvényszakasz szerint minősülő kihágás tényálladékát magában nem foglalja, miután kutyája gyanús volt; később azonban igazoltatott, hogy egészséges volt. Az alkalmazott törvényszakasz pedig beteg állatok körül elrendelt intézkedések megszegéséről szól. Terheltek a tiltott időben való vadászat kihágásának vádja és jogkövetkezményei alól azért voltak felmeutendők, mert a tett elkövetésének napja (augusztus hó 8.) nem esik az általános vadászati tilalmi időbe s egyáltalában arra adat nincs, hogy a tett elkövetése napján oly vadra vadásztak volna, illetőleg oly vadra tettek volna lövést, melynek lövése akkor tiltva van. Az Ítéletnek az ebzárlat megszegése által elkövetett kihágásra vonatkozó része a fenti módon volt módosítandó, mert az 1888. évi VII. tcz. 154. §-ának i) pontja az ebzárlat megszegését külön sorolja fel, minélfogva is e kihágást nem az állati ragadós betegségek ellen a hivatkozott törvény 32—33. §-ai alapján alkalmazandó általános zárlati rendelkezések s ehhez képest a törvény 154. §-ának h) pontja alapján, hanem a törvénynek idevonatkozó 68. §-ában körülirt külön szabályok szempontjából kell elbírálni. Ifj. Z. János harmadrendű terhelt, illetőleg az elsősorban emiitett kihágás megállapítására felhozott indokok pedig a földmivelésügyi miniszter ur álláspontjához képest kiigazittatnak. Ugyanis azon állítás, mely szerint ifj. Z. János kutyájának Ny. vármegyébe történt elszállítása miatt meg lett büntetve, téves. Mert harmadrendű terhelt nem a kutya engedély nélküli elszállítása, hanem annak ebzárlat idején történt szabadon eresztése miatt csakis egy rendbeli kihágásért lett megbüntetve s mert a földmi velésü gyi miniszter ur rendeletére tett 4306/901. sz. hivatalos jelentésből kitűnik, hogy a hatóság harmadrendű terhelt kutyáját az 1910 augusztus 8-ika után az ebzárlat megszegése után be nem fogatta s az 52,963/908. sz. földmivelésügyi miniszteri rendelet értelmében külön 90 napi zár alá nem helyezte, minél-