Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. '49 32 A község nem követelheti az államtól annak a többletnek megtérítését, melyei a karhatalomként kirendelt katonaság elszállásolására a dijszabásszerü ősszegen felül költött. (Közigazgatási bíróság 1912 június 11. 9745/1911. K. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. Indokok: Az 1896. évi XXVI. tcz. 37. §-a értelmében a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye a belügyminiszter azon intézkedése ellen, melylyel a karhatalmi költségeknek az egyesek, községek vagy törvényhatóságok által való megtérítését elrendeli. A törvény e rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy itt a karhatalmi költségek alatt azt a költséget kell érteni, melyet a katonai parancsnokság a karhatalmat igénybevevő polgári hatósággal szemben felszámit s melynek azután az egyesek, községek vagy törvényhatóságok által való megtérítését a belügyminiszter esetleg elrendeli. A jelen esetben nincs szó arról, hogy a belügyminiszter ilyen költségnek megtérítését kívánná. A belügyminiszter megtámadott intézkedésében megállapított és a panaszló által meg nem döntött tényállás szerint arról a kiadásról van szó, melyet a község a kirendelt katonaság elszállásolására a dijszabásszerü összegen felül költött. Ennek a kiadási többletnek az államtól való követelésére pedig a községnek egyáltalán nincs törvényes alapja. Ugyanis az a körülmény, hogy a katonai karhatalom kirendelése országgyűlési képviselőválasztás alkalmából, tehát nem tisztán a község helyi érdekéből történt, csak arra ok, hogy a katonai parancsnokság által a polgári hatósággal szemben felszámított költség megtérítése a községtől ne követeltessék; ellenben nem lehet ebből az okból az állam terhére róni azt a költekezést, melyet a község a megállapított díjszabáson felül tett.