Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 0 A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal a következő ítéletet hozta: A felebbezést elutasítja és az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, igénylőt a M. leánya részére beszerzett gyógyvizek ára tejében követelt 8 K 94 f és ugyanannak temetkezési költsége czimén követelt 30 K összegre irányuló igényével elutasítja. Indokok: Az elsőbiróság a z —i kerületi munkásbizlosiló pénztár igazgatóságának 1.416/910. sz. határozatát helybenhagyva, a szóban levő kétrendbeli igényt azzal a megokolással utasította el, hogy az 1907: XIX. tcz. 51. §-ában megjelölt segélyek jelenleg nem igényelhetők, az 50. §. szerint pedig családtag részére sem gyógyvíz, sem temetkezési költség nem jár. A felebbviteli bíróság az elsőbiróság Ítéletét helyesnek fogadta el. Mindenekelőtt kiemeli a felebbviteli biróság, hogy az 1907:XIX. tcz. 50. és 51. §-ai a betegségi biztosítás alapján kijáró segélyeknek csak alsó és felső határát állapítják meg, mig a segélyek mértékére nézve az 50. §. utoisó bekezdése értelmében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályai szolgálnak jogforrásul. Minthogy pedig ezeknek az alapszabályoknak a segélyeket felsoroló 41. § a sem gyógyvizeket, sem temetkezési segélyt nem biztosit a családtag után : a felebbviteli biróság azt találta, hogy az 1907: XIX. tcz. 50. §. 5. pontja szerint igényjogosult családtag részére gyógyvizeket, sem az ily családtag után temetkezési segélyt az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár alapszabályainak 41. §-a alapján jogszerűen igényelni nem lehet. A telebbvileli biróság behatóan mérlegelte, hogy az 1907 : XIX. tcz. 50. §-ának 5. pontjában a családtagok részére, bizonyos ott megállapított törvényes feltételek esetén minimális segélyként biztosított gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök nem foglalják-e magukban a gyógyvizeket is. és hogy nem kell-e az országos munkásbetegsegélyző és balesetbizlositó pénztár alapszabályai idézett 41. §-ának 5 pontját is megfelelő szélesebb tartalomkör szerint magyarázni. E szélesebb magyarázat mellett szól ama megfontolás, hogy az a biztosító, aki meghatározott vonatkozásban orvosi gyógykezelést, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt tartozik szolgáltatni, tényleges szükség esetén alig zárkózhatik el a gyógyvíz kiszolgáltatásától, ha a gyógykezelés sikere érdekében éppen annak alkalmazása a czélirányos. Kétségtelen ugyanis, hogy mindezek a szolgáltatások nem önczélt képviselnek, hanem csak eszközei az igényjogosult meg-