Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 5 szék, mint polgári fölebbezési bíróságnak, P. város rendőrkapitányának, P. város tanácsának, P. város közigazgatási bizottságának, a m. kii*, közigazgatási bíróságnak, a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek és a m. kir. igazságügyminiszternek kézbesiüessék. Indokok: I. A p—i irgalmasrend kórházgondnoksága a pozsonyi kir. járásbíróságnál sommás pört indított a pozsonyi kerületi munkásbiztositó pénztár ellen N. P. pénztári tag fia P. után (ölmerült 106 K 80 f kórházi ápolási költség megfizetése iránt. A kir. járásbíróság 1909. évi szeptember hó 3-án 1909. Sp. II. 1.294/3. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert az 1898: XXI. tcz. 13 §-a illetve a 133.000/1898. B. M. sz. rendelet 48. §-a értelmében a pénztári és társládalagok után fölmerült kórházi költségek behajtása körüli vitás esetekben a pénztár vagy társláda székhelyére nézve illetékes közigazgatási hatóság határoz, s e rendelkezéssel szemben a kir. járásbíróság felperesnek azt az ellenvetését, hogy a hivatkozott szakaszok csupán a köz- és nyilvánossági jelleggel fölruházott kórházak ápolási költségeinek behajtására vonatkoznak, figyelembe nem vette, mert a hivatkozott rendelet köz-és magán, valamint nyilvánossági jelleggel fölruházott kórházak között csupán ápolási dijaiknak az országos betegápolási alapból vagy az államkincstárból való megtérítése tekintetében állapit meg eltéréseket; a pénztári tagok után fölmerült ápolási költségek behajtása ügyében határozathozatalra hivatott közigazgatási hatóság illetékességén azonban a kórház jellege nem változtat. Ap—i kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1909. évi október hó 27-én 1909. E. 98 sz. a. hozott végzésével az elsőbíróság végzését helybenhagyta, mert az 1907. évi XIX. tcz. alapján a m. kir. belügyminiszter által 140.000/907. VII. B. M. sz. a törvényes hatáskörében a kórházakra vonatkozólag kiadott szabályrendelet 49. §-a szerint az 1907 : XIX. tcz. 1—3. §-ai értelmében biztosításra kötelezettek után fölmerült ápolási költség behajtására első fokon a kerületi munkáspénztár székhelyére nézve illetékes közigazgatási hatóság határoz; minthogy pedig N. P., kinek ápolási diját vette felperes keresetbe, biztosított volt és a p—i kerületi munkásbiztositó pénztár utalta be a felperesi kórházba, kétségtelen, hogy N. P. kórházi ápolási dijának behajtására a p—i rendőrkapitány bir hatáskörrel, annál is inkább, mert a rendelet 49. §-a a kórházakat általánosan említvén, az, hogy a felperesi kórház magánkórház, a hatáskörre befolyással nincsen.