Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

61 Közigazgatási Döntvénytár. a panasz tárgyában érdemleges határozatot is ho­zott. (A m. kir. Curia: 1909. évi 966. sz. határozata.) A fel­peres, mint K. M. végrehajtatónak A. J. és U. F. végrehajtást szenvedők ellen vezetett végrehajtási ügyében U. F. végrehajtást szenvedőnek az alperes J. magyar általános biztosító társaságtól járó fizetéséből álló lefoglalt követelésének behajtására kirendelt ügygondnok e követelés behajtása körül alperessel szemben U. F. jogán lépvén fel, reá nézve ugyanazon jogszabályok az irány­adók, melyeket a fizetésre vonatkozó igényének érvényesítésénél G. F.-nek a saját személyében való fellépése esetére követnie kel­lene. U. F. az alperes kereskedelmi társaságnak üzlete körében alkalmazott levelezője, ki az alperes által az ő részére kötelezett fizetés, lakpénz és az üzleti nyereségben való részesedés ellené­ben tevékenységét az alperesnek az ő működési körébe utalt üz­leii ügyei elvégzésére tartozott fordítani s ennélfogva kereskedelmi alkalmazottnak tekintendő. A felperes keresetével U. F.-nek az alperestől járó s a foglalás óta esedékessé vált illetményeinek a végrehajtató követelésének fedezésére elégséges részét perelte. Az 1884 : tcz. 179. §-a szerint azonban a szolgálatadó ke­reskedő és a kereskedelmi alkalmazottja közt a szolgálati viszony tartama alatt íennálló kölcsönös kötelezettségek teljesítésére vonat­kozó vitás kérdések eldöntése elsősorban az iparhatóság elé tar­tozik, s csak amennyiben az a hatóság az eléje vitt ügyben már határozott, léphet az e határozattal meg nem elégedő léi a maga igényével a törvény rendes útjára. Minthogy pedig a felperes a jelen perbeli követelést az iparhatóság előtt érvényesítette ugyan, de a felek meg nem jelenése miatt az iparhatóság a panaszira­tot irattárba tette, s igy a panasz tárgyában érdemleges határo­zatot nem is hozott, enélkül pedig nincs meg az előfeltétele an­nak, hogy a felperes igényét a rendes bíróság előtt érvényesít­hesse ; továbbá minthogy azon esetben, ha az ügy nem tartozik a polgári biróság hatósága alá, az 1868: UV. tcz. 8. §-a sze­rint az eljárás meg nem indítható és ha már folyamatban van, azonnal megállitaudó; de annak ellenére az elsőbiróság az ügyet ítélettel érdemi határozattal fejezte be; akképp a jelen esetben az 1881 : LIV. tcz. 39. §-ának b) és c) pontjában megjelölt s hi­vatalból észlelendő semmiségi ok forogván fenn, ennélfogva a rendelkező rész szerint kell határozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom