Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

6-2 Közigazgatási Döntvénytár. lipótmezei m. kir. állami elmegyógyitó intézet igazgatóságának a járási főszolgabíróhoz intézett átiratát, mely szerint Sch. J. távollevő állitásköteles nehézkóros elmezavarban szenved és katonai szolgálatra mindenkorra alkalmatlan, a védtörvényi utasítás I. rész 94. §-a 5. pontja utolsó bekezdése értelmében terjeszsze annak az eldöntése végeit a legközelebb működő sorozó bizottság elé, vájjon a nevezett mint nyilvánvalóan alkalmatlan, a sorozó-bizottság elé vezetés nélkül az állítási lajstromokból törölhelő-e ? A hadkiegészítési kerületi parancsnokságnak téves az a véleménye, hogy nevezett egyén, mint nyilvánvalóan alkalmatlan a a sorozó-bizottság elé való vezettetés nélkül az állítási lajstromokból csak abban az esetben volna törölhető, ha az elmebetegség törvényszékileg állapíttatott volna meg. Mind az állami, mind a magán elmegyógyitó intézetek, valamint valamely kórház tébolydai osztálya által kiállított és a védtörvényi utasítás I. rész 92. §-ának 8 pontja értelmében is teljes érvényüeknek tekintendő bizonyítványok alapján, az elmebetegség törvényszékileg megállapítottnak tekintendő és az illető elmebeteg állitásköteles, a védtörvényi utasítás I. rész. 25. §-ának 4. pontja, 90. §. 3. pontjának c) betűje és 94. §. 5. pontjának utolsó bekezdése alatt foglalt rendelkezés értelmében, mint nyilvánvalóan alkalmatlan a sorozó-bizottság elé való vezettetés nélkül, ennek határozata alapján törölhető. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. tcz. 73. §-a értelmében ugyanis az állami elmegyógyitó intézetbe felvett elmebetegekről készített lelet és orvosi vélemény az illetékes bíróságnak hivatalból küldetik meg, a magán tébolydában és 8 kórházban levő tébolydai osztályba pedig az elmebetegek véglegesen csak akkor vétethetnek fel, ha az illetékes bi róság az elmebetegséget megállapította. Az elmebetegeknek gondnokság alá leendő helyezése iránt a kir. bíróság a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. tcz. 28. és 31. §-ai és a m. kir. igazságügyminiszter 1881. évi 2263. sz. rendeletének 35. §-a és 1897. évi 53,418. sz, rendelete értelmében hivatalból, az elmebetegségnek hatóságilag, illetve bíróilag történt megállapítása alapján intézkedik. 58. Rézöntő műhelyekben tapasztalt káros behatások elhárítására czélzó intézkedéseket nem a rendőrhatóság, hanem az iparhatóság van hivatva megtenni.