Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Közigazgatási Döntvénytár. 3 illetéknek 5% kamatát a befizetés napjától azon napig, melyen a tőke visszatérítése iránt tett intézkedés a székesfővárosi IV. ker. elöljáróság 7283/1910. számú végzésével meglétetett. visszatérittetni rendeli. indokok: A fent hivatkozott Ítélettel meg lévén állapítva, hogy behajlási illeték czimén 1519 K 50 íill. jogtalanul köveleltetett a panaszostól, ennek folyománya az, hogy panaszos a tartozatlanul fizetett összeg járulékaképpen, tekintettel arra, hogy a királyi kincstár a befizetett összeg hasznait jogosulatlanul élvezte, a törvényes 5% kamat megtérítését is követelheti és pedig a befizetéstől a tőkevisszatérités iránti intézkedés napjáig, mely utóbbi napon a tőkeösszeg a kir. kincstár rendelkezése alól kikerült. 3. Az a körülmény, hogy bizonyos czélra illetékmentesen használható iratra a kiállítás czélja nincs följegyezve, az illetékmentességet nem szünteti meg. (Közigazgatási bíróság 1911 ápr. 11 21,801/1910. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg ítélt: A panasznak helyet ad s a panaszost az illeték megfizetése alól felmenti. Indokok: A panaszolt illetéket azért rótták ki a panaszosnak terhére, mert a telekkönyvi irattár részére a lót nyelven kiállított szerződésekhez fűzött fordításokra azoknak czélja, vagyis az, hogy telekkönyvi használatra készüllek, reávezetve nem volt s igy a magyar királyi pénzüg)igazgatóság végzésének indokolása szerint az a jogi vélelem, hogy azokat más czélra is használták. Ez az indokolás azonban téves, mert abban az esetben, ha a forditásokal már más, nem illetékmentes czélra is használták volna, azokat már akkor meg kellett volna lelelezni; s igy miután ez meg nem történt, éppen ellenkezőleg azt kell feltételezni, hogy a fordításokat éppen a leiekkönyvi irattár részére készítették s ezért azok után illetéket jogosan követelni nem lehet. Maga az a körülmény, hogy a czél, amehre azokat kiállították, feljegyezve nincsen, az illetékmentességet nem szünteti meg, mert a mentesség nem a feljegyzéstől, hanem a használattól függ s annak elmulasztása legfeljebb a bélyegtörvények 117. § a értelmében rendbirsággal sújtható. Minthogy azonban panaszosnak terhére nem bírságot, hanem az okiratok után a mentesség feltétele hiányának esetén járó illetéket rótták ki, őt ennek megfizetése alól fel kelleti menteni.