Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

400 Közigazgatási Döntvénytár. ján a P.-utcza 52. szám alatti szomszédos házban levő hasonló nagyságú és 7500 K bér melleit kibérelt üzlethelyiséggel való összehasonlítás utján állapította meg és ugyanígy értékelte a 11 lakrészből álló lakás haszonértékét is. Nyilvánvaló, tehát, hogy ez az eljárás törvényes alapon nyugszik annál is inkább, mert az 1909: VI. tczikk 52. §-ának első bekezdése szerint a királyi pénzügyigazgatóság abban az esetben, ha a becslést helytelennek tartja, a rendelkezésre álló adatok, például Összehasonlítás alapján, a kivetést helyesbithetik. Ennélfogva panaszosnak az a kifogása, hogy a királyi pénzügyigazgatóság a házbér értékének helyesbítése által az 1909: VI. tczikk 51. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezését sértette meg, alaptalan. De tévedésen alapszik panaszosnak az az állítása is, hogy a pénzügyigazgatóság az istálló és raktár értékét 500 K-ról 300 K-ra szállította le. Ugyanis a házbérvallomási iv adatai szerint a kérdéses istálló és raktár bérértéke tényleg 500 K-ban van megállapítva, de hogy az utólag 300 K-ra leszálliltatott volna az a felterjesztett tárgyiratokból egyáltalában nem tűnik ki. 93. A háznak lakási joggal terhelt részére eső házadót nem a tulajdonos, hanem a jogosított tartozik fizetni. (Közigazgatási bíróság 1911 szeptember 26. 4216/1911. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg ítélt: A panasznak helyet ad és a neheztelt házadónak a panasz tárgyát képező helyiségekre vonatkozó helyesbítését, befizetés esetén annak szabályszerű visszatérítését elrendeli. Indokoki A tárgyiratokból megállapította ez a bíróság, hogy a panaszos tulajdonát képező épületben a kapubejárattól keletre fekvő két szoba, egy konyha és egyéb mellékhelyiségekből álló lakásra nézve K. J.-né A. Gy.-né javára életfogytiglani lakhatási jog van telekkönyvileg bekebelezve. Minthogy az 1883: XLIV. tczikk 95. §-ának első bekezdése értelmében valamely ingatlant terhelő egyenesadók s igy a házadó is a ház tényleges birtokosa által fizetendő, tényleges birtokosnak pedig a háztulajdonos vagy a haszonélvező tekintendő: nyilvánvaló, hogy a házadót nem a telekkönyvi tulajdonos, hanem az tartozik fizet ni. ki a házat vagy annak egyes lakrészeit saját jogán tényleg birtokolja. Minthogy továbbá az, aki a ház egyes lakrészeit az arra bekebelezett lakhatási jog alapján bírja, adóviselés szempontjából egyenlő jogi