Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

90 Közigazgatási Döntvénytár. pénzbüntetéssel, illetve behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással bünteti, marasztalt részéről a törvényes határidőben beadott felebbezés következtében fölülbirálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhalósági ítéletet megváltoztatom és vádlottat az ellene emelt iparkihágás vádja és következményeinek terhe alól az alábbiak alapján felmentem s ezen ügyből kifolyólag a további eljárást megszüntettem. A divatárusnő jogosítva van mindazokat a kellékeket elárusítani, amelyeket a közönség a női kalapokkal együtt viselni szokott. Minthogy pedig a mai divatos női kalapokkal sok esetben együtt jár a hajfonatok viselése is, igy tehát a hajfonatoknak a kalapokkal való együttes elárusitását sokszor maguk a viszonyok követelik meg, ennélfogva vádlott divatárusi iparigazolványa alapján hajfonatok elárusitásával jogosan foglalkozhatott s következéskép büntetendő cselekmény hiányában büntetendő nem volt. 78. Gépészkovács nem gazdasági cseléd. (Földmivelésügyi miniszter 1911. évi 50,914. sz. határozata.) P. I.-nek S. 1. ellen indított panaszos ügyében hozott véghatározatát a panaszos felebbezésere az 1907 : XLV. tcz. 62. §a alapján felülbíráltam és annak eredményéhez képest az ezen ügyben hozott mindkét elsőfokú véghatározatot a panaszos által támasztott követelésre vonalkozó részükben a vonatkozó eljárással együtt hatáskör hiánya miatt megsemmisítem, az eljárási költségekre vonatkozó részében pedig a másodfokú véghatározatot helybenhagyom. így kellett határoznom, a) a követelés tekintetében azért, mert a másolatban csatolt vizsgálati bizonyítvány bemutatásával beigazolást nyert, hogy P. I., ki a panaszlottnál, mint gépész kovács állolt alkalmazásban, a különléle rendszerű gőzmozgonyok (lokomobdok) és cséplőgépek kezelésére vonatkozó vizsgálatot letette, miért is gazdasági cselédnek nem tekinthető és ehhez képest, a közte és S. I. között felmerült vitás ügy elbírálása nem tartozik az 1907 : XLV. tcz 62. § ában megjelölt hatóságok hatáskörébe; b) az eljárási költségek viselését illetőleg pedig azért, mert ezek csakis P. L-t terhelhetik, mint aki a hatóság eljárására okot adott.