Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

68 Közigazgatási Döntvénytár. ható s nem az a 49 K 39 f. is, amelyet a panaszos a másod­bíróság ítélete ellen beadott felebbezésre felragasztott bélyegek­kel lerótt és pedig annál kevésbé, mert a V. A.-nak M. I. ellen folytatott perében hozott harmadik 1469/905. számú másodbiró­sági ítélet ellen 9141/905. sz. a. beadott felebbezésén csakis a másodpéldánytól és felzettől járó 1 K 30 f.-nyi bélyeget rótt le s igy — miután a másodízben hozott másodbirósági ítélet ellen felebbezéssel nem élt, a 9289/901. számú felebbezésén leró!? 48 K felebbezési bélyeg beszámítását a törvény alapján igénybe vette, egy felebbezési bélyeggel pedig két felebbezéstől járó bé­lyeg kiegyenlítettnek* nem tekinthető. Ezekhez képest a meglele­tezett felebbezésén a törvény szerint a már előbb lerótt 4 K beszámításával a panaszos 37 K 30 f. bélyeget tartozott volna alkalmazni s miután csak 2 K 30 f.-nyi bélyeget ragasztott arra, a hiány 35 K és a felemelt mérvben 175 K-t tesz ki. Ezzel szemben a kir. pénzügyigazgatóságnak végzése, amelylyel a másod • példánytól és felzettől járó 1 K 30 f-nek is beszámításával a hiányzó illeték összege 33 K 70 f.-ben állapíttatott meg — a panaszosra sérelmes nem lehet. A panaszosnak az a kifogása, hogy az illetéknek a kir, pénzügyigazgatóság részéről történt leszállítása folytán a leszállí­tott összegről részére uj fizetési meghagyás lett volna kiadandó^ alaptalan, mert a törvény szerint fizetési meghagyás kibocsátásá­nak ily esetben helye nincs. 66. Ha a r. t. város polgármestere vagy rendőrkapi­tánya hivatalban léte alatt nem szólalt fel az irántr hogy javadalma az ugyanazon megyebeli fószolga­birák, illetve szolgabirák javadalmának mértékéig felemeltessék, agy hivatalától történt megválta után e czimen a várossal szemben nincs követelése. (Közigazgatási bíróság 1910 ju). 8. 2089/1910. K. sz.} A m. kir. közigazgatási bíróság következőleg ítélt: a pa­nasznak helyt nem ad. Indokok: Az 1886:XXII. tcz. 123. §-a szerint a községek és rendezett tanácsú városok költségvetésébe a rendes és rend­kívüli kiadások veendők fel; az alkalmazottak illetményeinél pedig a rendes kiadások veendők fel; az alkalmazottak illetményeinél pedig a rendes kiadások azok, amelyek ugyanezen törvény 65. §-a

Next

/
Oldalképek
Tartalom