Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 51 VI. tcz. 15. §-a alapján folyamatba tetl kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: A vármegye alispánja által 1909. évi 12,051. sz. a., a kir. határszéli rendőrkapitány kirendeltsége elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete vétkesség és minősítés tekintetében helybenhagyatik, a büntetés kiszabását illető részében pedig akként változtatik meg, hogy a vádlottra főbüntetés gyanánt kiszabott 15 napi elzárásbüntetés a Kbtk. ál. §-ának alkalmazása mellett 300 K-val megválthatónak mondatik ki és egyúttal köteleztetik vádlott a póttárgyalás során kihallgatott tanuk részére személyenként 21 K-ban megállapított költséget is megfizetni. így kellett rendelkezni, mert a tényállás alapján beigazoltnak volt tekintendő, hogy vádlott P. Gábor részére, kit Romániába famunkára akart kiszállítani, útlevelet szerzett és P. Gy. ezen útlevéllel kísérelte meg a Romániába való kilépést s bár a póttárgyalás során a tanuk visszavonták azon, előbb eskü alatt tett vallomásukat, mely szerint látták volna amidőn a vádlott átadta az útlevelet P. György vádlottnak, ezen amúgy is ingadozó vallomásuk mellett teljes épségben fenmaradt azonban tanuk azon állítása, hogy hallották a midőn P. vádlott P. Györgynek mondta, hogy az ő felelősségére menjen ki a nála levő P. Gábor nevére szóló útlevéllel. Egybevetve már most ezen körülményt azon ténynyel, hogy vádlott P. György tényleg a P. Gábor útlevelével kísérelte meg a kilépést, beigazoltnak volt veendő, hogy az útlevélhez P. közvetítésével jutott, miért is őt a P. Gy. által elkövetett kihágás miatt mint bűnrészest a Kbtk. 26. §-a alapján büntetni kellett. Figyelemmel azonban büntetlen előéletére, valamint társadalmi állására, tartalékos tiszti rangjára és hogy ekként az elzárásbüntetés őt felette érzékenyen sújtaná, a Kbtk. 21. §-ának alkalmazása annyival is inkább indokoltnak találtatott, mert az elsőfokú hatóság által a 21. §. nem alkalmazása mellett felhozott azon érv, hogy a pénzbüntetést nem a vádlott, de a szolgálatadó czég fogja fizetni s igy vádlott csak elzárásbüntetés által volna eredményesen fenyíthető, a büntetés kiszabásánál figyelembe nem vehető. 42.] Az 1894-: XXXI. tcz. 8. §-ának főszabálya szerint, a huszéuen aluli kiskorú házasságához, ha annak törvényes képviselője nem a jogosult szülő, két beleegyezés kivántatik és pedig a törvényes képviselőnek és