Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

4i Közigazgatási Döntvénytár. (Közigazgatási biróság 1910 jun. 7. 8324/1910. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyt nem ad. indokok: A panaszos részvénytársaság a terhére kivetett 1908. évi vállalati adónak újból való megállapítását kéri azon az alapon, hogy az adókivető bizottság az adóalap meghatározásánál oly összegeket vett számításba, amelyek törvény szerint az adóalaphoz számithatók nem lettek volna. Az 1883 évi XLIV. tcz. 11. §-a 3. pontja szerint a vállalati adónak megállapítása elsőfokban kizárólag az adókivető bizottság hatáskörébe tartozik s az adókivető bizottság határozatát felülbírálni ugyanazon törvény 27. és 29. §-ai alapján csak az egyenes adófelszólamlási bizottság van jogosítva, és pedig a törvényben megszabott határidő alatt előterjesztett felebbezés folytán. Ennélfogva sem elsőfokulag, sem felsőfokban a a magyar királyi adófelügyelőnek és a közigazgatási bizottságnak hatáskörébe nem tartozik a vállalati adónak megállapítása : miért is a panaszosnak az adó újból való megállapítása végett beadott kérvénye ezen hatóságok által törvényszerűen utasíttatott el. A vállalati adó az 1875. évi XXIV. tcz. szerint meghatározott tiszta jövedelem alapján lévén kivetendő, az adó megállapításának szükségkép előzménye a tiszta jövedelemnek, vagyis az adó alapjának meghatározása s oly esetben, amidőn nem vitás az, hogy adózás alá vont üzlet után vállalati adó fizetendő, a kivetési eljárásban lényegileg az adóköteles jövedelem meghatározása az eldöntésnek tárgya ; miután az, hogy a tiszta jövedelemnek mily százaléka jár adó fejében, a törvény rendelkezésével szemben kétséges sem lehet és erre az utóbbi pusztán a mennyiségtani számítás körébe eső kérdésre szorítva a döntést, bizottsági eljárásnak czélja egyáltalán nem is volna. A panaszos részéről felhozott az az érvelés tehát, hogy amidőn az adókivető bizottság az adóköteles jövedelmhez oly összegeket számit, amelyek a törvény szerint adóalapul nem vehetők, adóalap hiánya forog fenn, helyes ugyan, de ez csak az^ adókivető bizottság határozata ellen a törvényben megszabott határidő alatt bejelenlett felebbezés utján érvényesíthető. És miután az 1899: XXVIII. tcz. 8. § a 1. a) pontja alapján a jogerősen megállapított adó csupán adótárgy, «és nem adóalap)) hiánya, megszűnése, ugyanazon adótárgynak többszörös megadóztatása, végre az adóösszeg hibás kiszámítása, vagyis számadási hiba esetén törülhető : a panaszos részéről érvényesített czimen a terhére jogerősen kivetett adó törlésének törvényszerint helye nem lehet. Miért is annak elbírálását, vájjon az adókivető bizottság a panaszos által megjelölt összegeket törvényszerűen számitotta-e az