Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 23 irt tudományos képzettséget még álliitatásuk előtt ugyan, de a besorozási év márczius 1-je után szerzik meg. (A cs. és kir. közös hadügyminiszter 1910. évi 10,856/9. sz. határozata.) Az idézett szakasz első bekezdésében előirt időpont (márczius 1-je) ugyanis csakis azokra az egyévi önkéntesjelöltekre lehet irányadó, akik mint rendes állitáskötelesek vezettetnek a sorozó-bizottság elé, vagy pedig az állitásköteles kor elérése ulán kérik önkéntes belépés utján leendő felavattatásukat. 17. A közös legeltetés szabályozása nemcsak az osztatlan közlegelőkön, hanem az ugar és larló-területeken is szükséges. (A m. kir. földmivelésíigyi miniszter 1910. évi 27,085. sz. határozata.) H. vármegye alispánjának. Felterjesztésére érlesitem, hogy az 1894. évi XII. tcz. kifejezetten ugyan nem rendelkezik az ugarok és tarlók legeltetésének szabályozásáról, de a törvénynek a legeltetésre vonatkozó rendelkezéseiből kétségtelenül megállapítható az az inteuczió, hogy a legeltetés ne csak a közlegelői területeken, hanem a közös legeltetésre használt egyéb területeken, tehát tarlón és ugaron is szabályoztassék Ott, ahol a birtokosság a már idézett törvény értelmében saját autonóm szereivel rendelkezik, kétségtelen, hogy a legeltetés kérdésének szabályozása a törvény 2., 6. és 22. §-ainak megfelelően ezen szervek hatáskörébe tartozik; viszont azonban, ahol a birtokosság ezen autonóm szerve a legeltetés szabályozása iránt intézkedni nem akar, vagy ahol a birtokosság ily szervekkel nem rendelkezik, ott ez a kötelesség a törvény 21. §-ában foglalt rendelkezésnek is megfelelően a község képviselőtestületére hárul. 18. Kihágási ügyekben másodfokú bíráskodásra vármegyékben az alispán és főjegyző akadályoztatása esetén csak a törvény hatóság adhat külön felhatalmazást.