Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. dult, 1909. évi 116,578. sz. a. hozott határozatával a közigazgatási bizottság lentebb említett véghatározatát, mclylyel ezen bizottság kimondotta, hogy a főszolgabírói határozat jogerőre emelkedése következtében annak felülvizsgálatába nem bocsátkozhatik, feloldotta, és utasította a főszolgabírót, hogy ugy a hivek, mint a plébános közbenjöttével tartandó contradiclorius tárgyalás utján állapítsa meg: vájjon a híveknek a canonica visilaüóban kifejezett kötelezettségeit az azóta bekövetkezett szokás és gyakorlat módositotta-e és ha igen, mennyiben és a tárgyalás eredményéhez képest hozzon uj érdemi elsőfokú határozatot. A megokolás szerint a főszolgabírónak jogerős határozata ugyanis a hivek kötelezettsége tekintetében res iudicatát nem hozott létre, hanem csakis a plébános által, akkor követelt járandóságok kérdésében. És ha a főszolgabíró 1903. évben hatáskörét tévesen tagadta meg és e téves határozata meg nem felebbeztetvén, a felsőbb hatóság arról tudomást nem szerezhetett és azt nem helyesbithette, maga e tény végérvényesen a főszolgabíró hatástőrét a hivek épülethelyreáliitási kötelezettségének jogi alapját illetőleg meg nem szüntette. Nincs tehát semmi akadálya annak, hogy a plébános ujabb követelésének ügyében a hatáskörrel biró főszolgabíró eljárhasson, sőt ha hivatkozásssal az előbbi téves határozatra, hatáskörét megtagadja, az eljárásra a hatáskörök megtartására hivatalból őrködő felsőbb hatóság által is utasítandó. Az 1907. évi LXl tcz. 7. §-ának 1 ső pontja szerint a törvény értelmében hatásköri összeütközés esete akkor merül fel. ha mind a rendes bíróság, mind a közigazgatási bíróság, vagy közigazgatási hatóság, úgyszintén ha mind a közigazgatási bíróság, mind a közigazgatási hatóság, melyek közül az egyiknek hatáskörébe tartozik az eljárás, ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükbe nem tartozik. A jelen esetben az ügy azonossága, habár közigazgatási és bírósági eljárások során, más más összegről volt szó, megállapítható, mivel az B. J. plébánosnak a beleszi róm. kath. hitközség, illetve hivek ellen az ottani plébániához tartozó gazdasági épületek jó karban tartása iránt indított keresetre vonatkozik. Hiányzik azonban a hatásköri összeütközést előidéző az a körülmény, hogy ugy a rendes bíróság, mint a közigazgatási ttatóság jogerősen kimondotta legyen, hogy a tárgyalás alatt álló ügy hatáskörébe nem tartozik. A fent előadottakból ugyanis kitetszik, hogy a nagylapolcsányi járás főszolgabirájának 1903. évi 636. sz. a. hozott halározatá\al szemben, melylyel ez ügyben hatáskörét leszállította és B. J. plébánost keresetének érvényesítésével a rendes bírósághoz utasította, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főszolgabírót a nevezett plébános megújított köve-