Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

i Közigazgatási Döntvénytár. Mert: 1. az állandó fizetésnek egyik lényeges kelléke, hogy ne utólagosan, hanem előzetesen legyen megállapítva, már pedig panaszlott részvénytársaság uj alapszabályainak 32. §~a az igazgatóság fizetését egy összegben (5000 koronában) állapította ugyan meg, de magára az igazgatóságra bízta, hogy ezt az 5000 K-át, mely csak utólagosan a közgyűlés napján válik esedékessé, a közgyűlést megelőzőleg a tagok munkásságának figyelembe vételével feloszsza, a miből nyilvánvaló, hogy az 1875. évi XXIX. tcz. 16. §-a értelmében adóalanyokként jelentkező egyes igazgatósági tagok járandóságát, illetve azt az arányos részt, mely őket az 5000 K átalányösszegből egyenként megilleti, évről-évre utólagosan kell megálhpitani, tehát az egyes igazgatósági tagok javadalmazását előre meghatározott állandó fizetésnek tekinteni nem lehet. 2. Igaz ugyan, hogy az 1908. évi február 16-án kelt igazgatósági ülés jegyzőkönyvében az foglaltatik, hogy az igazgatósági tagoknak ott meghatározott illetményei állandó jellegűek s le nem szállíthatók s fel nem emelhetők, ez a határozat azonban mint az alapszabályok 32. §-ával nyilván ellentétes intézkedés, jelen kérdés eibirálásánál figyelembe nem jöhetett. 4. A telepitvényekről szóló 1873. évi XXII. törvényben biztosított illetékmentesség a váltságtőke megszerzése végett kötött kölcsönügyletről kiállított okiratra és a kölcsön biztosítására szolgáló zálogjogbejegyzésre is kiterjed. (Közigazgatási biróság 1909 decz. 28. 15,404/1909. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság következőleg itélt: A panasznak helyet ád s panaszlókat az illeték megfizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok : A vitátlan s egyébként is igazolt tényállás szerint panaszlok gróf Cs. Endrével örökváltsági szerződéseket kötöttek, a váltság-ár kifizetése czéljából a kisbirtokosok földhitelintézetétől kölcsönöket vettek fel, a melyek jelzálogilag biztosíttattak. Előiratott pauaszlók terhére : a) az örökváltsági szerződésektől külön tételszámok alatt vagyonátruházási illeték, b) a kölcsönök után U. fokozatú és bekebelezési illeték. A vagyonátruházási illeték az 1873. évi XXII. tcz-ben biziositott illetékmentességre tekintettel töröltetett, a kölcsönügyletek és azoknak jelzálogi biztositásától előirt II. fokozatú és bejegyzési illeték ellenben fentartatott.