Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

2 Közigazgatási Döntvénytár. Abból pedig, hogy ugyanez a szakasz a törvényhatóságtól törvényhalósághoz átlépők felől kifejezetten nem rendelkezik : korántsem következik az, hogy ezek teljes fizetésük után ujabb nyugdijinlézeli törzsjárulék kötelezettsége alá essenek, mert a törvény 2. §-ának rendelkezése csakis arra való tekintettel volt szükséges, hogy az állami alkalmazásban nyugdijintézeti járulék nincs; hogy tehát az egészen más természetű állami szolgálati dij a törvényhatósági nyugdijintézeti törzsjárulékkal kapcsolatba hozassék, kellett a törvénynek kifejezetten rendelkeznie ; ellenben az azonos jogi természetű nyugdijintézeti lörzsjárulékok tekintetében a külön kifejezett rendelkezés teljesen felesleges. E tekintetben csak az a kérdés foroghatna fenn, hogy a törvényhatóság, a melynek szolgálatából az átlépés történik, a nyugdijintézeti beszedett járulékokat átszolgáltassa-e a másik törvényhatóságnak, a melynek szolgálatába az alkalmazott átlépett. A törvény azonban az ez iránt való rendelkezést is mel lőzte; és pedig miként a törvény indokolása mondja, azért, mer t a különböző törvényhatóságok között az átlépések esélyei körülbelül egyenlők s így a nyudijjárulékok átszolgállatásál — számbavéve a vele járó technikai nehézségekéi is — helyesebbnek látszik mellőzni. Ezek szerint a panasz alapos annyiban, a menynyiben a panaszló fizetéséből a korábbi fizetésnek megfelelő öszszegre nézve a nyugdijintézeti törzsjáruléktól való mentességet igényli. De ugyanebből következik, hogy a fizetéstöbblet nyugdijintézeti törzsjárulék szempontjából ugyanolyan tekintet alá esik, mint a mikor Sz. város alkalmazottjai magasabb fizetésbe lépnek ; tehát a többlet után a nyugdijszabályzat 39. §-ának nem az első pontjában meghatározott, vagyis az első kinevezés vagy megválasztás alkalmával az egész fizetés után járó 20%, hanem a második pontban a fizetési többlet után járó 30% nyugdijintézeti törzsjárulékot kell kiróni. És e mellett a panaszló az egész fizetés után tartozik fizetni a 40. §. szerint való állandó járulékot, mert a 40. utolsó bekezdése szerint, ettől az állandó járuléktól való mentességnek csakis a 39. §. első pontja esetén van helye, vagyis az egész fizetésnek törzsjárulékkal való terheltsége idejében ; ellenben a 2. pont esetén, tudniillik csak a fizetési többletnek törzsjárulékkal való terheltsége idején, a szabályrendelet az állandó járulék tekintetében való mentességet nem ad, még csak arra a fizetési többletre nézve sem, a mely törzsjárulék alá esik.