Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
188 Közigazgatási Döntvénytár. detéseket nevezeit vádlottak az üvegekben levő folyadékokkal együtt jóhiszemüleg vettek meg a készítőtől anélkül, hogy tudhatták volna, miszerint a hirdetés valótlan adatokat is tartalmaz, avagy pedig hogy a beszerzés forrását tekintve a gondatlanság jogkövetkezményeinek terhe alatt kötelesek lettek volna a hirdetésben foglaltakat az adatok és állitások valóságára nézve maguk is megvizsgálni. A 100,714/908. sz. B. M. rendeletre minősített kihágás vádja és jogkövetkezményei alól T. Lázár fel volt mentendő, mert a kifogásolt és lefoglalt sósborszeszkészilményekhez csatolt ajánló nyomtatványok az iratok között nem lévén, nem állapitható meg: vájjon azokban tényleg vannak-e betegségi javallatok, vagyis fenforog-e az idézett miniszteri rendelet szerint minősülő kihágás. 193. Balesetbiztosítási kötelezettség alá tartozó egyén balesete ugy a rendőrhatóságnál, mint a kerületi munkásbiztositásnál bejelentendő. Ennek elmulasztása két kihágás tényálladékát foglalja magában. (A m. kir. belügyminiszter 1910. évi 6140. sz. határozata. E. vármegye közönségének. F. Antal b—i lakos ellen munkásbaleset bejelentésének elmulasztása miatt az 4907. évi XIX. tcz. 84. §-ának c) pontja alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott í'elebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú határozat hozatott: A vármegye alispánja által a járás főszolgabirája elsőfokú Ítéletének helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélet a kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőleg az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik s az alábbiak szem előtt tartásával két rendbeli kihágási eljárás megindítása s ugy rendőrhatósági, mint iparhatósági Ítélet hozatala rendeltetik el. Balesetbiztosítási kötelezettség alá tartozó egyén balesetének be nem jelentése két törvényes kötelezettségnek és pedig a rendőrhatóságnál s a kerületi munkásbiztosiló pénztárnál való bejelentés kötelezettségének elmulasztását és ennek következtében két kihágásnak tényálladékát foglalja magában. Nem járt el tehát törvényszerűen a hatóság, midőn vádlott ellen csupán egy kihágási eljárást indított és midőn annak megjelölése nélkül hozta meg ítéletét, hogy mint rendőr-, avagy iparhatóság járt-e el?
