Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
Közigazgatást Döntvénytár. 179 A bíróság orvosszakértőjének véleményét ítélkezése alapjául -elfogadta, megállapította, hogy igénylő az 1907 deczember 27-én történt ujabb baleset következtében már csökkent munkaképességéből további 12%-ot veszített. Kétségtelen ugyanis, hogy az a körülmény, miszerint igénylő jobbszemét ujabb sérülés érte s annak folytán föllépett gyulladás következtében szemgolyóját el kellett távolítani, igénylőnek munkaképességére befolyással birt. Mert a munkaadónak jelentéséből és az ahhoz csatolt keresetkimutatásokból megállapítható, hogy az ujabb baleset idejétől fogva addigi munkájának teljesítésére képtelenné vált és keresete fokról fokra lényegesen kevesbedett. Mig ugyanis a baleset előtt a lemezhajlitó és kazánösszeállitó csoportban dolgozott, a baleset után az ottani munkákat végezni többé nem tudta, meglévő balszemének folytonos gyulladása miatt. Hogy igénylőnek ez az állapota még rosszabbodott, annak világos bizonyítéka, hogy munkaadója el is bocsátotta. Ha tehát ezt a körülményt, hogy igénylő megmaradt balszeme állandóan gyulladásos állapotba került, nem is lehet az utóbbi baleset következményének betudni, mégis alaposan feltételezhető, hogy a baleset be nem következése esetén a szemnek munkaképessége is tovább megmaradhatott volna. Mert ennek a szemnek állapotát és igénylőnek általános közérzetét mindenesetre kedvezőtlen irányban befolyásolhatta az a kellemetlen érzés, mely a müszem viselése és a szemüveg izgatása által állott elő. Sőt kÍ7ártnak nem lehet tekinteni, hogy a baleset előtt a szemüvegben volt jobbszem — ha látásélességgel nem birt is — a másik szem működését és látását elősegítette. 180. Ruhatisztilóipar háziiparszerüleg is gyakorolható. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 87,505/910. sz ítélete.) D. R. p—i lakost az alsófoku iparhatóságok a ruhatisztitóiparnak iparigazolvány nélkül való gyakorlása által elkövetett és az 1884: XVII. tcz. 4. §-ába ütköző kihágás miatt a törvény 156. §-a alapján elmarasztalták, mert bejelentés, illetve iparigazolvány nélkül ruhatisztitással foglalkozóit. A beadott felebbezés folytán az ügy harmadfoku felülbirálat alá vétetvén, megállapítást nyert a póteljárás során, hogy panaszlott a ruhamosó- és tisztitóipart külön műhely és kisegítő munkaerők állandó alkalmazása nélkül csupán háziiparszerüleg gyakorolja, minek alapján a harmadfoku iparhatóság a marasztaló alsófoku Ítéleteket megváltoztatva, vádlottal a terhére rótt kihágás vádja alól felmentette. 12*
