Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

170 Közigazgatási Döntvénytár. rásbiróság 1908. évi 793. sz. a. hozott végzésével a feljelentést a fenforogni látszó és a Btk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágás elbírálása czéljából a BP. 527. § ának értelmében a főszolgabíróhoz áttette. A balassagyarmati járás főszolgabírója 1909. évi 1908. kih. sz. a. hozott iíéletével P. Gábort a Btk. 46. §-ába ütköző kihágás miatt 21 K pénzbüntetésre Ítélte, mert a lelkész, midőn hivatalos működésben van, közhivatalnoknak tekintendő. Minthogy P. Gábor vele szemben kihívó módún viselkedett és minthogy akarata ellenére a plébános gondjára és felügyeletére bízott templomban a lélekharangot meghúzta, ezzel a viselkedésével őt, mint lelkészt nagymérvben sértette és igy a hatóságsértést elkövette. Nógrád vármegye alispánja 1909. évi 2821. sz. a. hozott Ítéletével a főszolgabíró ítéletét megsemmisítette és a panaszt a rendes bírói utta utasította, mert a lelkész hatósági közegnek nem tekinthető ; megsértése a Btk. alapján elbírálandó becsületsértés vétségét képezi. A plébános a belügyminiszterhez intézett felebbezésben előadta, hogy P. Gábort közcsend és rendzavarás miatt jelentette fel. A lelkész az őt megillető intézkedési jog körében bárki által meg nem akadályozható. Ha ilyen kihágás meg nem toroltatik, ugy majd nemcsak este, hanem éjjel is más-más teljesít hetién kívánságokkal fogják zaklatni, vele személyeskedni és a plébánialak csendjét éktelen lárma és káromlásokkal zavarni. Igaz, hogy a plébános nem tekintetik hatóságnak, de annyit mégis megkövetelhet, hogy amint más polgárok és tisztviselők házi békéjét feldúlni nem szabad, ugy az övét sem. Ha mindenki féltékeny az ő tisztviselői állására, ugy még inkább a lelkész, kinek hivatása híveit nemcsak tanítani, de nevelni is és rendhez szoktatni. A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 2360. EZ. a. hozott határozatával az alispán Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani, mert a bírósági hatáskör szempontjából csak a Btk. 262. §-ába ütköző becsületsértés ; a Btk. IX. fejezetében és a Btk. III. fejezetében meghatározott vallás és ennek szabad gyakorlata elleni vétségek valamebike, a Btk. 332. §-ába ütköző magánlak megsértésének vétsége jöhetne esetleg tekintetbe. A panasz tárgyává telt cselekmény azonban e vétségek ismérveinek egyikét sem tünteti fel. Fenmaradt tehát a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó valamely közcsend elleni kihágás fennforgása. Ennek elbírálása pedig a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.