Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 145 ennélfogva ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási balóság hatáskörébe tartozik. 141. A szabadon élő mezei nyúl mindaddig, mig el nem fogják, uratlan jószág. Ha az ily nyúl valakinek kertjébe menekül, azzal az illetőnek tulajdonává nem uálik; ha tehát a kertjébe menekült nyulat másvalaki elfogja vagy elviszi, cselekménye nem lopást, hanem vadászati kihágást képez s elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. hatásköri bíróság 1910. évi 59. sz.) Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási halóság hatáskörébe tartozik. Indokok: N. Anial háztulajdonos b—i lakos, a p—i járás főszolgabirájához beadott panaszában előadta, hogy 1910. évi ápr. 1-én délután ifj. P. Márton és vele volt társa K. pusztai lakosok kertjébe a kerítésen átmásztak, ott egy oda menekült mezei nyulat megfogtak és azt elvitték, ez alkalommal a kerti növényekben is kárt okoztak. Kérte őket vadászati kihágás mialt megbüntetni. A főszolgabíró 1910. évi 2137. szám alatt kelt átiratával a feljelentést az 1894. évi 542. sz. belügyminiszteri rendelet alapján a pestvidéki kir. járásbírósághoz illetékes elbírálás végett áttelte. A kir. járásbíróság 1910. évi 512. sz. alatt kelt átiratával a feljelentést, az ügyészségi megbízott indítványát elfogadva, a főszolgabírónak visszaküldötte, mert a cselekmény a hatásköri bíróság határozata szerint vadászali kihágást képez. A főszolgabíró erre 1910. évi 2137. sz. alatt hozott határozatával hatáskörét nem állapította meg, mert a vadnak puszta kézzel való fogása vadászati kihágást nem képezhet és ezt az 1894. évi 542. számú elvi jelentőségű belügyminiszteri rendelet is kimondotta. A kir. járásbíróság utóbb a hatásköri bíróság rendelete folytán 1910. évi 512. sz. alatt a hatáskör kérdésében külön végzést is hozott, melylyel hatáskörét meg nem állapította s a fenforogni látszó, az 1883 : XX. tcz. 30. §-ába ütköző vadászati kihágás elbírálására a főszolgabírót jelölte meg. A szabadon élő mezei nyul mindaddig, mig el nem fogják, uratlan jószág és igy azzal szemben, aki azt elfogja, sem idegen ingó dolognak, sem másnak birtokában levőnek, sem másnak birtokából elvettnek nem tekint • Közigazgatási Döntvénytár V. 10