Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

142 Közigazgatási Döntvénytár. •és F. Isac Avramot vétkesnek mondotta ki az 1894 : XII. tczikk 93. §-ának c) pontjába ütköző kihágásban, elkövetve azáltal, hogy R. község határán panaszosok kaszálójáról 40 darab nyírfát darabonként 4 K értékben levágtak és ezért pénzbüntetésre Ítélte és a kártérítés megfizetésére kötelezte őket. Sz. vármegye közigazgatási bizottsága 1909. évi 2230. sz. ítéletével a főszolgabíró ítéletét indokainál fogva azon helyesbítéssel hagyta helyben, hogy az elkövetett mezőrendőri kihágást az 1894 : XII. tcz. 93. § ának a) pontja szerint minősítette, a kártérítésre vonatkozó részében pedig megváltoztatta és ezzel panaszosokat a birói ulra utasította. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1909. évi 105,1^3. sz. határozatával az Ítéleteket illetékesség hiányából megsemmisítette és az ügyet a kir. bírósághoz áttenni rendelte, mert a terheltek által okozott kár, melyet az elsőfokú eljárás folyamán bár nem szabatosan, 160 K ban állapítottak meg, 60 K-nál feltétlenül nagyobb, tehát az 1894 : XII. tczikk 97. §-a értelmében az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A főszolgabíró az ügyet ezután a hatásköri összeütközés elintézése végett a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez felterjesztette, ez pedig 1909. évi 118,577. sz. határozatával utasította a főszolgabírót, hogy az ügyet a kir. járásbírósághoz tegye át, mert amikor a kir. járásbíróság az ügyet elintézte, erdei kihágást látott fenforogni, a tárgyalás során azonban megállapittatott, hogy 60 K-t meghaladó és igy az 1894 : XII. tcz. 97. § a értelmében a bíróság ha'áskörébe tartozó mezőrendőri kihágásról van szó. A sz—i kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át, mert a kár csakis mint erdőkár becsültetett meg és az 1894 : XII. tcz. rendelkezései szerint a kárérték megbecsülve nem lett és mert a nyolez károsult mindegyike kárdiját 40 K értéken alul becsülte s igy az 1894 : XII. tcz. 93. §-a szerint minősülő mezőrendőri kihágás esete forog fenn. A sz—i kir. járásbíróság 1910. évi 98. sz. végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert eltekintve attól, hogy a közigazgatási hatóságok Ítéletének az az indoka, hogy a kárösszeg 160 K-ra becsültetett, meg nem állhat, mert a becslés alapjául nem a károsok előadása, hanem csak a kir. járási erdőgondnokság állal kiállított becslés szolgálhat, mely szerint a 40 darab njirfa 60 K-ra becsültetett; eltekintve továbbá attól is, hogy a bűncselekménynek rendes birói ulon való üldöztetése iránti indítvány elő nem terjesztetett, a bíróság az esetet hatáskörében elbirálhatónak azért sem találta, mert a főszolgabíró előtt lefolyt tárgyalás adatai szerint az egyes károsoknak okozott kárösszeg egyike sem haladja meg a 40 K t s ennélfogva a 15,539/897. I. M. sz. a. közölt hasonló esetben hozott hatásköri határozat szerint az eset elbirá-