Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)
98 Közigazgatási Döntvénytár. az erdei vadászati jognak árverés utján való értékesítését rendeli el — akként módosította, hogy az erdei vadászati jog, mint az úrbéri birtok járuléka, a fennálló törvényes rendelkezések betartása mellett, házilag is kezelhető, illetve az erdőbirtokosok által is gyakorolható legyen. A fóldmivelésügyi magyar királyi miniszter panaszlott határozatában a közbirtokosság ezen határozatához hozzá nem járult. A volt úrbéresek birlokossága a miniszteri határozat ellen beadott panaszában azzal érvel, hogy a vadászali jog mikénti gyakorlásának megállapítása kizárólag a volt úrbéresek közgyűlésének a jogkörébe tartozván, a fóldmivelésügyi magyar királyi miniszternek törvényben gyökerező joga nem volt a szabályzat e részbeni módosítása tárgyában határozni, illetve a szabályzat e részbeni módosításához való hozzájárulását megtagadni s ezért a sérelmes miniszteri rendelkezésnek hatályon kívül helyezése mellett a közbirtokosság határozatát kéri érvényre emeltetni. A bíróság a panaszbeli kérelemnek helyt nem adhatott, mert az úrbéresek közösen használt erdőbirtokainak haszonvételei, tehát az erdei vadászati jog jövedelme is, az 1898: XIX. tcz. 31. § a szerint a közös terhek és költségek fedezése után, a jogosullak között a jogosultság arányában lévén felosztandók, a szabályzatnak a vadászati jog mikénti gyakorlására vonatkozó módosítása az erdei haszonvételek birtokarányu felosztását meghiúsítaná, amennyiben a vadászati jognak házi kezelése mellett, a vadászattal foglalkozó birtokossági tagok a vadászatból származó jövedelemben részesednének, mig a vadászatot nem gyakorló birtokosok a vadászati jog jövedelmétől elesnének. Minthogy egyébként a földmivelésügvi magyar királyi miniszter az ügyviteli szabályzat módosítása tárgyában az 1898: XIX. tcz. 51. § a szerint törvényes hatáskörében járt el s panaszlolt határozata törvényesség szempontjából kifogás alá nem eshetik, annak hatályában való fentarlása mellett, az az ellen beadott panasznak a bíróság helyt nem adhatott. 98. A közös erdőbirlokosok egyetérfőleg eihoiározhatják, hogy az őket megillető azt a tiszta jövedelmet, mely a birtokosok között jogosultságuk arányában felosztandó, a községnek községi czélokra átengedik. (Közigazgatási bíróság 1910 márcz. 11. 2694/1910. K. sz. a.