Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

92 Közigazgatási Döntvénytár. 84. Eczeígyár telepengedély nélkül létesíthető. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 5135/1910. számú határozata). Az eczetgyár sem az 1884. évi XVII. tcz. 25. §-ában, sem a vonatkozólag kiadott miniszteri rendeletekben felsorolva nincsen s igy annak létesítéséhez iparhatósági telepengedély nem szükséges. De nem sorolható a kérdéses gyártelep az ipartörvény 25. §-ában felemiitett vegyészeti gyárak fogalma alá sem, mert az eczetet előállító telepen az eczet előállítása közben, — minthogy az eczetképződés egyszerű erjedési folyamat — a vegyészeti gyár fogalmát megállapító műszaki szempontból vett vegyfolyamatok nem mennek véghez. 85. Kincstári mészkőbánya nem esik iparhatósági telepengedély alá. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 64,490/1910. számú határozata). A t—i mészkőbánya a m. kir. kincstár tulajdonát képezi és kizárólag az ugyancsak kincstári tulajdont képező t—i vaskohóüzem mészkőszükségletének ellátása czéljából tartatik üzemben s igy az említett kohó-üzemnek kiegészítő részét képező, sőt azzal a fennforgó alanyi és tárgyi szoros kapcsolatnál fogva egy egészet képez. A mészkőbánya ugyanis egy a kincstár tulajdonát képező kötélpálya által van a kohóüzemmel összekötve, mely pálya egyrészt a mészkőnek a mészkőbányából a kohóba, másrészt az olvasztókból eredő salaknak a mészkőbánya háuyójába való szállítására szolgál. A kincstári mészkőbányaiizem ezek szerint a kohóüzemnek kiegészítő részét képezi, amely tehát a 64,162/1899. sz. keresk. min. rendelet 9. pontja értelmében nem esik az ipartörvény rendelkezései alá. Fenti megállapítás tekintetében közömbös az a körülmény, hogy a mészkőbánya a kohóteleptől milyen távolságra van. 86. A brünni cs. kir. helytartóság által kiállított kőmüvesmesteri bizonyitvány a magyar kőművesvizsgálat letételével egyenértékűnek tekintendő.