Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

80 Közigazgatási Döntvénytár. tapasztalati tényt, melyet az orvosi tanács is tapasztalás szerint lehetségesnek mond, hogy megijedés és lelki izgalom oly bajban szenvedőknél, mint amilyet a bonczolás B. J.-nál is megállapított, könnyen szivhüdést válthat ki és minden lehetőséget egybevetve, a földeritett többféle körülmény találkozásából legvalószínűbbnek azt Ítélte, hogy az elhaltnak szervi elváltozásaiban gyökerező baja, habár közvetlen oka volt is a szivhüdésnek, egymagában még sem okozta azt, hanem a hüdés bekövetkezéséhez más olyan ok is hozzájárult, mely alkalmas volt a hüdést éppen abban a pillanatban és helyzetben kiváltani, amelyben az megtörtént. Ezt a közreható okot B. J.-nek a «tatár» nevü gép védődeszkáján véletlenül történt megcsuszásában, illetve a megcsuszás folytán hirtelen létrejött izgalomban vélte a birói tanács annyival is inkább föltalálhatni, mert a megcsuszás következtében okvetlenül jelentkezett pillanatnyi izgatottságnak, tekintettel az elhalt munkás szivhüdésre már nagyon is hajlamos szervezetére, valami erősnek nem is kellett lennie, hogy mégis végzetes következményekkel járjon. Az üzemi munka közben bekövetkezett véletlen megcsuszásnak a halál hirtelen bekövetkezésére történt ez a valószínű közrehatása állapítja meg jelen esetben a halálnak üzemi balesettel való okozati összefüggését és ezen nem változtat annak a felismerése sem, hogy B. J.-ra nézve az ő bonczolatlal igazolt szervi' elváltozásai folytán előbb vagy utóbb, de elkerülhetetlenné vált a szivhüdés. Ezek az okok indították az állami munkásbiztositási hivatal birói tanácsát arra a határozatra, hogy ellentétben az elsőfokú bíróság ítéletével B. J. halálát üzemi balesetnek fogadta el. 72. Ha valamely ügyben a rendes bíróság érdemben határozott és az jogerőre is emelkedett, az ügyet a fél nem viheti a közigazgatási hatóság elé és abban a közigazgatási hatóság érdemben nem határozhat, mert az 1907: LXL tcz. 7. §-a szerint, a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után eljárásnak helye nem lehet; tehát a fen forgó esetben a bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése a közigazgatási